Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. szám - Boross István – Gerhard Péter – Horváth J. András – Laczlavik György – Lux Zoltán – Sipos András: Iratképzők – maradandó értékű iratok – levéltárak. Problématérkép
23 2019/4. megőrzést nem igényelnek. A közfeladatok folyamatos ellátásához szükséges iratok tekintetében szükséges lenne a levéltári feladatrendszert gyökeresen átgondolni, és a közfeladatok ellátásához hosszabb időn át szükséges, de végleges levéltári megőrzést iratértékelés alapján nem igénylő iratokra nézve új szabályozási koncepciót kialakítani. III.2. A közlevéltárak és magánlevéltárak szerepe közötti eltérések A magánlevéltárak esetében nyilván a fenntartó szándéka és lehetőségei az elsődlegesek. Ennek ellenére gond, hogy kevés van belőlük. Átgondolandó, hogyan lehetne nagyobb támogatással ösztönözni magánlevéltárak létrejöttét, ugyanakkor erősebb felügyeletet biztosítani az ott folyó szakmai munka felett. III.3. A levéltár, mint dokumentációs, és mint emlékezeti intézmény A Ltv. 14. § (3) szerint a maradandó értékű magániratok gyűjtése a köziratok forrásértékének kiegészítését szolgálja. ■ Probléma: Nemcsak a forrásérték kiegészítéséről beszélhetünk, hanem másfajta, a köziratokból nem megismerhető, de szintén nélkülözhetetlen nézőpont beemeléséről. Ezért kiemelten kellene kezelni a magániratok gyűjtését a közlevéltárakban, és ezt a szabályozásban is érvényesíteni, nem csak „lehetőségként” meghagyni. A hosszú ideig nagyon háttérbe szorított területen az utóbbi évtizedekben elindult egyfajta szemléletváltás. Naplók, visszaemlékezések, levelezések, családi irategyüttesek, személyes fotók és hagyatékok, civil szervezetek iratai is a történeti múlt részévé válnak levéltárba kerülésükkel. Ugyanakkor a levéltárak krónikus humánerőforrás hiánya a gyűjtőköri munkák szervezése, aktivizálása terén továbbra is óvatosságra inti a levéltári vezetőket, hiszen ez a terület rendkívül munkaigényes. A potenciális iratajándékozók bizalmának elnyerése, meggyőzésük arról, hogy féltve őrzött családi ereklyéik legjobb helye a levéltárban van, személyes kapcsolat kialakítását, sok időt és empátiát igényel. A levéltárak aktív és kezdeményező szerepére stratégiákat kellene kidolgozni (kampányok, évfordulók, magánszemélyek megszólításának módszerei stb., a magánszemélyektől iratok, fotók, nyomtatványok gyűjtésének összekapcsolása oral history gyűjtéssel és digitális másolatok készítésével). Hasonlóan fontos lenne politikai pártok, egyesületek iratainak módszeres, proaktív gyűjtése is (ld, I/2.). A magániratok terén is megalapozottabbá kell tenni az iratértékelést, ebben a levéltárosokat szakmai anyagok kidolgozásával kellene segíteni, orientálni. Iraképzők – maradandó értékű iratok – levéltárak
