Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. szám - Boross István – Gerhard Péter – Horváth J. András – Laczlavik György – Lux Zoltán – Sipos András: Iratképzők – maradandó értékű iratok – levéltárak. Problématérkép

17 2‍0‍1‍9‍/‍4‍.‍ tokba nehézkesen történik az e-iratokkal végzendő feladatok beépítése. 6 A központi iratkezelési szabályzatok nincsenek tekintettel a helyi sajátosságokra. Mivel akkor könnyebb a rendelkezéseket betarta(t)ni, ha egy iratképző olyan iratkezelési szabály­zattal rendelkezik, ami a tényleges gyakorlathoz közelít, ezért központi szabályzat helyett inkább iratkezelési-szabályzat mintákat lenne célszerű készíteni, talán nem is mindent átfogóan, hanem egy-egy részterületen (pl. elektronikus iratok kezelése, selejtezés, levéltári átadás), így közelebb lehet hozni a tényleges gyakorlatot a levéltári elvárásokhoz. 2) Az iratkezelési szabályzatok és irattári tervek nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy valóban a maradandó értékű iratok kerüljenek levéltárba. (Bővebben lásd IV/1-2.) Talán a legsúlyosabb probléma, hogy – egyes kivételektől eltekintve – nincsenek komoly intellektuális erőforrások bekapcsolva az iratértékelésbe, ennek végzését egy­fajta rutintevékenységként értelmezik a szakma képviselői is. Többnyire nem az adott terület beható és sok szempontú elemzése eredményeként születnek az iratértékelési javaslatok – amennyiben az igen-igen kétséges értékű és megbízhatóságú irattári ter­vekkel való foglalkozást, azok véleményezését egyáltalán annak lehet nevezni. Ezeknek alapproblémája, hogy – egyébként nyilvánvaló módon – kizárólagosan az adott irat­képző belső összefüggésrendszerét, s szervezeti hierarchiáját veszik, vehetik tekintet­be, az adott szerv ügyviteli pragmatikájára korlátozódó beszűkült értelmezési bázison. Figyelmen kívül hagyván azt a tágabb kontextust, amely magának az iratképzőnek az intézményi-szervezeti beágyazottságából következik. Az alkalmazott értékszem­pontok tehát egyoldalúan, ám szükségszerűen ügyvitel-, illetve működésorientáltak, nincsenek tekintettel az iratképző külső meghatározottságaiból fakadó látszólag „kül­sődleges”, valójában mérvadó szempontokra, a tágabb társadalmi kontextusra. 3) Meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy a 1121/2017. (III. 17.) Korm. határozat, az 1658/2017. (IX. 13.) Korm. határozat és az 1790/2016. (XII. 19.) Korm. határo­zat által előírt Központi Közigazgatási Irattár és központosított irattári szolgáltatás milyen hatással van az iratképzők és levéltárak kapcsolatára, a maradandó értékű iratok átadásának folyamatára és arra, hogy a levéltáraknak módjuk legyen iratér­tékelést végezni, és ennek alapján dönteni az iratok átvételéről. II.3. Az iratképzők által ellátott funkciók és az iratok 1) Szükség lenne olyan információs rendszerre, ami segítené a levéltárosokat naprakész ismeretekkel a közfeladatok és az ezeket ellátó szervek átalakulásairól, 6 Jelen problématérkép készítésének időpontjában még nem ismert, hogy a 137/2019. (VI. 11.) Korm. rendelet 11. §-ában foglalt előírás betartására, mely szerint megőrzési kötelezettségüket hiteles elek­tronikus másolat készítése és megőrzése útján teljesítik, miképpen készülnek fel az erre kötelezett szervek és mindennek milyen hatása lesz az iratok biztonságos fennmaradására. I‍r‍a‍k‍é‍p‍z‍ő‍k‍ ‍–‍ ‍m‍a‍r‍a‍d‍a‍n‍d‍ó‍ ‍é‍r‍t‍é‍k‍ű‍ ‍i‍r‍a‍t‍o‍k‍ ‍–‍ ‍l‍e‍v‍é‍l‍t‍á‍r‍a‍k‍

Next

/
Thumbnails
Contents