Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Műhelymunkák - Katona Csaba: Toposzok béklyójában: a levéltáros alakja regényekben és filmekben

69 2‍0‍1‍9‍/‍2‍.‍ Képzelhetjük ezek után milyen csalódás éri Jessie-t, amikor Istvánt nem találja a megbeszélt helyen, ellenben mindenféle neszek és motozás zaja árulja el számára, hogy valaki más várta őt. Mégpedig egy vékony férfi, aki „nem a levéltáros, hanem va­laki, akit a levéltáros helyett küldtek”. Hogy honnan látszott, hogy épp helyette, és kik küldték, homály fedi. Ám Jessie palástolni tudja döbbenetét, és legyűri a vékony férfit. A történet szálát innen nem gombolyítjuk tovább, akit érdekelnek Janson és Jessie további kalandjai, lapozza fel a regényt. Azt a szentenciát azonban még feltétlenül érdemesnek tartom idézni, amellyel Janson összefoglalja a fenti történések velejét, amikor a Bartók Béla úti GriffSzállóban, egy korábbi munkásszálláson találkoznak: „Nyilvánvaló volt, hogy a levéltáros pénzt kapott attól, aki az életükre tör.” 57 Teljes tehát a kör: a levéltáros megfelelő ígéretek ellenében még a vonzó nő meghódításáról is letesz, pénz fejében kész odadobni a kíváncsi kutató életét. Hogyan is foglalhatnánk össze jelen írás mondandóját? Nyilván roppant érdekes, hogy alig akad olyan alkotás, ahol a személyiség ábrázolása képes eltávolodni a csak a szakmájának élő, beszűkült, társaságba nem járó levéltáros képzetétől. Ilyen kivé­tel az általam hozott példák közül A nemzet aranya. Itt a levéltáros figuráját megje­lenítő megszokott sablontól kellő distanciát mutató Abigail Chase színes karakter. Ám nehéz szabadulni a gyanútól, hogy az alkotók csak a könnyed kalandfilmek tör­ténetmesélési szabályait tartották szem előtt, amikor engedékenynek bizonyultak és a levéltáros hölgyet kiemelkedő szépségként jelenítették meg. Hiszen e filmtípus szinte megköveteli, hogy legyen benne egy gyönyörű nő, akivel a férfifőhős szám­talan kalandon átesve szerelembe esik, ennek rendelhették alá Abigail ábrázolását. Ám a többi példa esetében szinte egysíkú sablontömeggel találkozunk. A levéltá­ros általában legalább középkorú, de inkább idősebb, beszűkült gondolkodású, csak a szakmájának élő figura, akinek élete magányosan telik vagy elszürkült, tönkrement kapcsolatok mentén írható le. Jobb esetben hivatása rabja, rosszabb esetben olyan em­ber, aki tehetségével rosszul sáfárkodott, eltékozolt lehetőségek maradtak mögötte. Mindamellett sötét és veszélyes titkok őrzője, aki kényszerből vagy belső készte­tésből hivatalos feladatai, előírt munkaköre mellett (sőt akár ellenében) okkult, vagy világuralomra törő szervezetekkel ápol kapcsolatot, elsődlegesen azokat szolgálja ki. Életét ennek fejében folyamatosan evilági vagy túlvilági erők fenyegetik, környe­zetében mindennapos az erőszak, a fenyegetés, a halál, adott esetben ő maga is kész más életére törni, de legalábbis kiszolgáltatni másokat. Egy-egy elem a legtöbb ábrá- zolásnál talán eltér e sablontól, de összességében mégis ezek a személyiségjegyek határozzák meg – nem is annyira elmosódó – kontúrokkal a filmbeli és regénybeli levéltárosok karakterét. 57 Ludlum, Robert: Janson küldetése 108., 112. Toposzok béklyójában: a levéltáros

Next

/
Thumbnails
Contents