Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Műhelymunkák - Katona Csaba: Toposzok béklyójában: a levéltáros alakja regényekben és filmekben
65 2019/2. a kötetet bemutató írásának címe beszédes: Furor historicus. 47 Janez Lipnik középkorú, elhivatott levéltáros, saját lakása, kocsija van, nős, munkáját szereti. Így bukkan rá egy olyan iratanyagra, amelyben egy erotomán férfi(a „Nagy Szerető”) azt rögzíti, hogy az egész háború alatt a test örömeinek hódolt, sőt ugyanezt tette az emigrációban is. Ez a forrás indítja el a lejtőn a levéltárost, aki felidézi saját életét, párhuzamot von az emlékező által átélt évek és saját szerelmi élete emlékeiből az irat keletkeztetője és önmaga között. S mire jut? „Egy elmúlt, eltűnt élet. Mégis eleven, hogy elevenebb nem is lehet, elevenebb az ő levéltárosi, aktakukac életénél.” 48 Az aktakukac jelző ismét szépen hozza a kötelezőt, ilyen egy levéltáros. Radics Viktória ismertetőjében maga is finoman utal rá, hogy vajon nem életidegen-e, hogy a levéltárost véletlenül sem az erotikus szál ragadja meg, hanem a történelmi: tekinthetjük ezt is úgy, mint a megszállott levéltáros jellemzőjét? A történet szerint ugyanis ahogy Lipnik mind jobban belemerül Szlovénia múltjába a sajátos forrás révén, erőt vesz rajta a lappangó őrület. Az alig pár hét leforgása alatt a téboly szélére sodródó Lipnik házassága is tönkremegy, mert feleségét nem avatja be felfedezésébe, a nő viszont képtelen elviselni hirtelen, majd állandósuló hangulatváltásait. Felesége, mikor felrója Lipniknek látványos változását, épp a levéltárral példálózik: „Miért bújod egyre azokat a történeteket ott a levéltárban, ott csak halottak vannak, ismeretlenek, eltűntek, mi élünk, érted? […] Az élet nem a fejünkben van, nem a levéltárban, nem az emlékekben, nem a feljegyzésekben, érted?” 49 A levéltárosra tehát a személytelen irat felől is leselkedhet veszedelem, ami felborítja életét; a múlt, a levéltár mázsás teherként nehezedik rá, felemészti. E regény a szakmájába temetkező levéltáros talán legszélsőségesebb megjelenítése. Az ábrázolásmód azonban korántsem egyedi. Lipnik sorsa ugyanis – bizonyos mértékig – meglehetős hasonlatosságot mutat Krasznahorkai László (1954–) Háború és háború (1999) című regényének 50 hősével, Korim Györggyel. Korim is levéltáros (sőt valójában a főlevéltárosi kinevezés várományosa), akár Lipnik és életét ugyanúgy egy, a raktár eldugott, félreeső részén lappangó levéltári forrás megtalálása dúlja fel, mint Lipnikét. A magányosan élő, az emberekkel a hangot meg nem találó vidéki levéltáros feladja korábbi életét, New Yorkba repül, hogy ott az internet segítségével angolul tegye közzé a szöveget, a Wlassich-család egy leszármazottjának kéziratát (persze, érdemes azt átgondolni, hogy ezt otthon is megtehetné). A négy férfi, bizonyos Kasser, Falke, Bengazza és Toot életéről szóló rejtélyes dokumentum hatása végül olyannyira úrrá lesz rajta, hogy az öngyilkosságba kergeti szegény Korimot. 47 Radics, 2011. http://www.litera.hu/hirek/furor-historicus (A megtekintés időpontja: 2019. március 7.) 48 Jančar, Drago: A névtelen fa. Bp., 2011. 49 Uo. 50 E regényt hozza fel többek között példának Takács Tibor arra, hogy „a levéltári irat irodalmi alkotássá válik”. Takács, 2009: 63. Toposzok béklyójában: a levéltáros
