Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Műhelymunkák - Katona Csaba: Toposzok béklyójában: a levéltáros alakja regényekben és filmekben

62 L‍e‍v‍é‍l‍t‍á‍r‍i‍ ‍S‍z‍e‍m‍l‍e‍ ‍6‍9‍.‍ ‍ évf .‍ De a regénybeli levéltáros megházasodott, s a családi viszonyai, beleértve lányá­hoz fűződő kapcsolatát, nem nevezhetőek boldognak. Az otthona helyett inkább a levéltárban húzta meg magát, ha tehette, ahol aztán saját tudományos karrierje megbicsaklásán elmélkedett: „Azok voltak az egyedüli nyugodalmas órái, amikor már elfoglalta a helyét nagy üggyel-bajjal megszerzett állásában, és benn ülhetett a városi levéltárban. Nem lett archeológus, még csak nem is epigrafika volt, amivel foglalkozott, de azt remélte, ha minden elsimul, majd nekikezd az igazi tudomá­nyos munkálkodásnak, eddig se rajta múlt, hogy nem ő volt az első az egyetemen.” 36 E képzeletbeli karrier sajátos gátakat szabott életvitelének, emiatt nem keresett múló örömöket a városi bordélyházban (vagy legalábbis ezzel igyekezett leplezni, hogy még ehhez is bátortalan): „Csándy Kornél finnyás volt, nem érezte méltónak a bordélyház keretét a maga nagyságához. Nem ahhoz, hogy városi levéltáros, hanem képzeletbeli, másik állásához, melyet egyszer majd betölt, ha valóban a munkájának élhet végre, és csakugyan elmélyedhetik valami komoly kutatásban.” 37 Ezzel szemben a tudomá­nyos sikerek helyett a Csándyt övező elismerés a gyakorlatban abban merült ki, hogy lánya vizsgáit megkönnyítette apjának pozíciója: „városi ember gyereke, az apja, ha nem is valami különlegesség, de levéltáros.” 38 Ide kívánkozik, a teljesség kedvéért, hogy Szabó Magdának voltak levéltárosokról kifejezetten pozitív tapasztalatai is. Amikor a nyíregyházi levéltár egykori igazgatója, Balogh István, Szabó Magda földije, betöltötte 90. életévét és tiszteletére kötet jelent meg, Szabó Magda is írt bele, utalva arra, hogy számos írásához Balogh Istvántól kapta meg a hiteles történelmi háttér megrajzolá­sához nélkülözhetetlen adatokat, ismereteket. „Annyit azért megengedel – ez szebb, mint az engedsz –, hogy itt kimondjam, segítséged nélkül nincs Csokonai darab, amely végén pecsenyévé tapsolták kezeiket a pestiek, nincs a Disznótor Szappanos utcai hát­tere, amelyet te festettél meg, hogy én is megfesthessem, sőt nincs a Régimódi történet sem, pedig az igazán az én legmagánabb magánügyem, éppen csak az adatok hiányoz­tak itt-ott, olyan adat meg a Hajdúságból és az itt élőkről, amit Te ne tudnál, nincs.” 39 Szabó Magda könyvével ellentétben nem függetlenedett a misztikumtól, sőt egyenesen főszerepet szánt neki Timár Krisztina (1980–) regénye, A látszat mesterei (2016), lényegében az E. T. A. Hoffmann-i hagyományokhoz visszatérve. Itt ugyanis a levéltáros főhősnőnek nem az okkult dolgokban hívőkkel (például illuminátus­okkal ) akad dolga. Ehelyett itt az Umberto Eco-i szövetség, amit író és olvasó köt, 40 teszi elfogadott valósággá a szürrealitást a regény síkján. Egyfajta Harry Potter-i világ 36 Szabó Magda: A Danaida. http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/SZABO/szabo00008_kv.html 37 Uo. 38 Uo. 39 Kujbusné, 2002: 9. 40 „Amikor valamilyen fikciós művel van dolgunk, alapszabály, hogy az olvasónak hallgatólagosan el kell fogadnia egy fikciós egyezményt, amelyet Coleridge a {hitetlenkedés felfüggesztésének} nevezett. Az olvasónak tudnia kell, hogy amit elbeszélnek, az képzeletbeli történet, de azért még nem szabad azt hinnie, hogy az író hazugságokat mesél.” Eco, 2002: 107. Katona Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents