Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Műhelymunkák - Katona Csaba: Toposzok béklyójában: a levéltáros alakja regényekben és filmekben
58 Levéltári Szemle 69. évf . nemzetségek, mit jelent a címer mezőnyén egy víz-irányos szelemen, egy kiterjesztett szárnyú sas vagy egy arany golyó. Élvezte is hivatását minden érzékével. Micsoda öröm volt megpillantania a nagyítón egy egérrágást, egy molyfúrást vagy egy zegzugos szújáratot, és közben leszívni, mélyen, a penész savanykás illatát. Itt élt, a múltban. És amint mások a jövendőmondóhoz járulnak, úgy zarándokoltak őhozzá sokáig messze megyékből előkelő urak, kik múltjukat óhajtották megismerni.” 20 A szakmájába beszűkült ember figuráját hozza tehát Vajkay, aki némi mellékjövedelemre családfák kutatásával tesz szert, ám ha épp nem akad megrendelése, akkor a maga örömére is ezt a gyakorlatot űzi: „Ha nem akadt munkája, ismerőseit szedegette elő. Cifra Géza törvényes származását is ki akarta mutatni. Egy ideig szépen haladt a genealógiai tabella, át is rándult vele együtt a szomszéd megye levéltárába, hogy újabb adatokat gyűjtsön, de a munka egyszerre megakadt.” 21 Alapvetően azzal volt tehát elfoglalva, hogy az összes „Vajkay és Bozsó származását földerítette, akár éltek, akár haltak. Mit tehetett most? Böngészgetett régi pergamentekben, papírokban, hártyákban, üldögélt dolgozószobája nyikorgó kerevetén, melyet törökmintás szőnyeg borított, megfakulva ebben a régiségtári levegőben. Ült itten, s a jövőre gondolt.” 22 A fenti, meglehetősen határozott levéltáros-elképzelést prezentáló példák ellenére érdeklődésem mégis elsősorban a kortárs irodalom és film irányába indított, hiszen a jelenkori közvélemény leginkább ezekből, nem pedig a régmúlt idők irodalmi alkotásaiból nyeri a levéltárosokról alkotott képét. Így például kezembe került John le Carré (1931–), a kémregényírás élő klasszikusának – aki maga is dolgozott a brit titkosszolgálatnál – több regénye. A kém, aki bejött a hidegről 23 című könyvében a levéltáros máris fedett ügynökként bukkan fel. A „helsinki rezidensről” kiderül ugyanis, hogy a neve Adolf Fechtmann, és svájci, Sankt Gallen-i, de ez hagyján: „Még tudományos fokozata is van neki: doktor Fechtmann, levéltáros.” 24 Nehéz is elképzelni egy levéltárban jobb álcát egy kém számára, mint egy valódi tudományos fokozat. Éric Giacometti (1963–) és Jacques Ravenne (1964–) közös munkája, A sötétség rítusa 25 pedig már szinte tömörítve tálalja mindazon misztériumokat, amelyeket a levéltárosokhoz lehet kötni. A regény azzal veszi kezdetét, hogy a nácik 1940-ben elkobozták a szabadkőművesek iratait. Minden összeesküvéselmélet-hívő igényeit kielégítő nagyszerű párosítás, már csak a kommunisták hiányoznak, esetleg a cionisták, de a nácik és a szabadkőművesek emlegetése azért elégséges ahhoz, hogy 20 Kosztolányi Dezső: Pacsirta. http://mek.oszk.hu/00700/00754/00754.pdf 11–12. (A megtekintés időpontja: 2019. március 7.) 21 Kosztolányi Dezső: Pacsirta. http://mek.oszk.hu/00700/00754/00754.pdf 12. (A megtekintés időpontja: 2019. március 7.) 22 Uo. 23 ?e Spy Who Came in from the Cold, 1963 24 https://books.google.hu/books?id=2E2dDAAAQBAJ&pg=PT112 (A megtekintés időpontja: 2019. március 7.) 25 Le rituel de L’Hombre, 2005 Katona Csaba
