Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Műhelymunkák - Katona Csaba: Toposzok béklyójában: a levéltáros alakja regényekben és filmekben
59 2019/2. innentől teljesen „hiteles” legyen az információ, miszerint az iratokban olyan iszonyú titkok lappanganak, amelyek nyilvánosságra hozatala vérbe borítaná a földet, minimum egy zombi-apokalipszist váltva ki. Nem is meglepő tehát eme háttérbe ágyazottan, ha a Francia Nagyoriens levéltárosnője 2006-ben rituális gyilkosság áldozatává válik a római Farnese-palotában. A levéltáros ilyetén módon megesett halála, tudniillik hogy különféle módon titokzatos erők képviselői valamiféle sötét szakralitás jegyében megölik, egy eddig nem említett, ám ugyancsak visszatérő toposz, amely szinte már szakmai ártalomként jelenik meg. Egykor a Magyar Országos Levéltárban dolgozván nem is gondoltam bele, hogy kollégáim és én valójában milyen rendíthetetlen bátorságról teszünk tanúbizonyságot pusztán azzal, hogy levéltárosként keressük a kenyerünket. Hasonló veszélyeket vél felfedezni a levéltári iratok megismerése, egyszerűbben fogalmazva a kutatás kapcsán Stewen Blessed (1971–) is. Holtvágány (1998) című regényének kiindulópontja, hogy Krammer Dóra, a csinos magyar történelemtanárnő egy osztrák levéltárban kutatva rálel a II. világháború alatt kidolgozott Gyöngyhalász fedőnevű titkos német akció irataira. Mi sem természetesebb, hogy a meglelt dokumentumok egy náci kincshez vezetnek, ám Dóra maga sem méri fel, milyen ügybe keveredik bele, hiszen – nem meglepetés már – körülötte nem természetes halállal kezdenek hullani az emberek, sőt ő maga is halálos veszélybe kerül. A Stewen Blessed álnév mögött rejtőző Áldott István magyar író saját honlapján még tetézi is a titokzatosságba vetett hitet: „A történet érdekessége, hogy leginkább képtelennek tetsző elemei valósak.” 26 Világsikert aratott, így itt is rászolgál az említésre Dan Brown (1964–) regénye, az Angyalok és démonok. 27 Túl azon, hogy ez a mű is megerősíti a levéltárak titkos jellegét, az ott őrzött iratok iszonyú titkainak létét, a rájuk bukkanó túl kíváncsi emberekre leselkedő halálos veszélyt, a titokzatos hatalmakat, amelyek valamely nagy cél érdekében bármikor készek halállal sújtani a titkaikat feszegetőket, megtorolva azt, hogy olyasmibe ütik az orrukat, ami nem tartozik rájuk, az Angyalok és démonok tud többlettel szolgálni. Mégpedig azzal, hogy minden levéltárak legtitokzatosabbikát, a Vatikáni Titkos Levéltárat 28 is felveszi a palettára, s vele együtt a reptiliánok, a nácik, a szabadkőművesek mellett az élénk fantáziájúak kedvenc gátlástalan hatalmaként implikált katolikus egyházat is. A regény filmváltozatában a Tom Hanks (1956–) által megszemélyesített Robert Langdonról, a Harvard University nemzetközi hírű professzoráról kiderül, hogy többször elutasították a kutatási kérelmét az egyházat bíráló gondolatai miatt, ezúttal azonban kifejezetten őt kérik fel, hogy legyen a Vatikán segítségére. Így bukkan rá a levéltárban Galileo Galilei (1564–1642) egy titkos kéziratára, amely a Diagramma 26 http://www.aldottistvan.eoldal.hu/cikkek/regenyek/ (megtekintés időpontja: 2019. március 7.) 27 Angels and Demons, 2000 28 Secreto Archivo Vaticano Toposzok béklyójában: a levéltáros
