Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Műhelymunkák - Katona Csaba: Toposzok béklyójában: a levéltáros alakja regényekben és filmekben
54 Levéltári Szemle 69. évf . viszonya, elhivatottsága neki is megkérdőjelezhetetlen, ám a hasonlóságok itt véget is érnek. Induljunk ki abból, hogy Chase levéltárost Diane Krüger színésznő személyesíti meg, akiről sokat elárul, hogy a Trója 7 című filmben Szép Heléna szerepét osztották rá, nem is érdemtelenül. A doktori címmel rendelkező Abigail legfeljebb harmincéves lehet (induljunk ki abból, hogy a film forgatása idején az 1976-ban született Krüger 28 éves volt), és amellett, hogy általános szakmai elismerés övezi, a ránézésre 90–60–90-es alakján kifejezetten jól mutat a láthatóan nem feltétlen konfekció, fekete estélyi ruha (amelyet nyilván minden levéltáros megengedhet magának). A Jocasta Nu és Abigail Chase közötti, minden szempontból látványosan kidomborodó különbség késztetett arra végleg, hogy több figyelmet fordítsak a levéltáros figurájának megjelenésére a filmekben és az irodalomban (s nem arra az esetre gondolok, amikor az orosházi libamájkonzervnek a Magyar Országos Levéltár főépületében forgatott reklámjában a csalódott királylány helyett libamájkonzervet akar a váratlanul felbukkanó hős lovag). 8 Ez az ötlet nem egyedi, akad példa hasonló szándékra az élet más területén is. Aligha véletlen, hogy 2015. szeptember 17-én a Budapesti Szerzetesi Gyűjteményi Nap keretében Regényes szerzetesek címmel került sor tudományos konferenciára, amelynek előadói azt vizsgálták, hogy a szerzetesrendek hogyan jelennek meg, elsősorban a 19. és 20. századi magyar szépirodalomban. 9 Én is már korábban kacérkodtam a gondolattal, hogy némi időt és energiát fordítsak erre a nem szokványos témára. Erre ösztönzött részben az, hogy érdeklődéssel olvastam még kezdő levéltárosként, az 1980-as évek derekán a Levéltári Szemle hasábjain folyó levéltáros–történész vita írásait, 10 amely kétségbevonhatatlan jele volt annak, hogy a szakma keresi és értelmezni kívánja saját identitását. Ugyancsak emellett szólt a jóval később megjelenő, „ Vedd ezeket az iratokat…” című, a levéltáros identitás kérdését ugyancsak feszegető kötet, amelyben például nagyra becsült kollégám, E. Kovács Péter vallott ekképp: „Az egyetem alatt reveláció erejével hatott rám Ember Győző alapvető munkája, a Levéltári terminológiai lexikon 11 . Ez az a munka, amelyben a szerző oly szellemesen és könnyeden összegezte a levéltárosi lét esszenciáját. Abban a szerencsében részesültem, hogy még személyesen hallgathattam a mester előadásait, így a mai napig a vérembe ívódottak szellemes okfejtései a füllel olvasható és a szájjal írható iratokról.” 12 Végül a témaválasztás mellett szólt az is, hogy kiderült, az angolszász világban létezik olyan levéltári szakirodalom, amely 7 Troy, 2004 8 https://www.youtube.com/watch?v=iQEiGnTXpCs (A megtekintés időpontja: 2019. március 7.) 9 http://leveltar.jezsuita.hu/?p=241 (A megtekintés időpontja: 2019. március 7.) 10 Buzási, 1986; Erdmann, 1986; Kanyar, 1986; Böőr, 1986; Borsa, 1987; Somfai, 1987; Pintér, 1987; Vitazáró, 1987 11 A kiadás helye és éve: Bp., 1982. Sorozatcím: A Magyar Országos Levéltár kiadványai (Kötetsorszám: 4.) 12 Mihalik–Zarnóczki, 2010: 160. Katona Csaba
