Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Forrás és érték - Györgyi Csaba: Őrszemek, regösök, garabonciások: az Őrszemcsapatok és az Úttörőegyüttes Ifjúságmozgalmi alternatívák az államszocializmus idején
40 Levéltári Szemle 69. évf . egy sokkal elfogadhatóbb szervezet lett… gyakorlatilag majdnem minden teljesült, amit elképzeltek az őrszemmozgalom kapcsán, csak a név változott úttörőre”. 1959-ben már szó nem volt őrszemcsapatokról, de visszatekintve igen megtermékenyítőleg hatott az úttörőéletre (próbarendszer, táborozások stb.), amelyben akkoriban még szinte teljes egészében a cserkész életmód jelent meg. Az 1950-es, 1960-as évek fordulóján volt egy újabb visszarendeződés az úttörőmozgalomban, de 1960 után már nem lehetett ugyanazt az úttörőmozgalmat csinálni, mint az 1950-es évek első felében: az őrszemek hatása, vagyis a szellemiség és a gondolatok hosszú távon is éreztették hatásukat. 56 Az őrszemcsapatok iránti nosztalgia leképeződése volt például a Tábortűz folyóirat, mely 1957-ben jelent meg először, és egy valóban színes és érdekes gyermeklap volt, amelyet a gyerekek is szerettek. 57 A másik i?úságmozgalmi reform-vonal, amely a hagyományőrzésre helyezte a hangsúlyt, Rakó József nevéhez köthető, és később leginkább az Őrsvezető című folyóirat köré szerveződött. 58 Az őrszemcsapat kifejezés lassan feledésbe merült, egy idő után már a legtöbb úttörővezető számára sem csengett ismerősen, de szellemiségének több eleme is tovább élt, s az az úttörővezető, aki jó úttörőéletet szeretett volna teremteni, az a saját keretei között nyílván meg is tehette. Révész György az egyéni munka és kreativitás szerepét hangsúlyozva így fogalmazott a történeti interjúban: „az úttörőmozgalom soha nem volt egységes, rengeteg irányzat érvényesült benne. Voltak jó úttörőcsapatok, amelyek táborozni jártak, amelyek próbáztattak, úttörősebben szervezték a munkát, és voltak olyanok, amelyek csak letudták, kipipálták a feladatokat.” 59 Váradi István és az Úttörőegyüttes Az őrszemcsapat-mozgalom és az Úttörőegyüttes azon túl, hogy nagyjából egy időben indult útjára, s mindkettő az úttörőmozgalomhoz kapcsolódott, egyéb módon is egymás mellé rendelhetőek. Mindkét i?úsági közösség nagy hangsúllyal képviselte az iskolai kereteken kívüli szerveződés és a valódi önkéntesség eszméjét. 60 Egy másik, hasonló vonás, hogy az őrszemcsapatok tervezetében megfogalmazott alapelvekhez hasonlóan az egyes szakágakat már kezdettől fogva az Úttörőegyüttesben is szakképzett, kiváló szakemberek irányították. 61 56 Révész–Bárdos, 2018. BFL X. 9. c. 1. 57 Az első főszerkesztő Kun Anna, Surányi László felesége volt. Uo. 58 Például a néprajzi-honismereti „regös” gyűjtőmunka (Galga-expedíció), és a vajai úttörő-múzeum létrehozása is ide sorolhatóak. Uo. 59 Uo. 60 Fehér, 2010: 40–41. 61 Váradi István külön kiemelte Mezei Éva, Keleti István és Vadady Ágnes munkáját. Püspöki, 2005: 47. Györgyi Csaba
