Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Forrás és érték - Györgyi Csaba: Őrszemek, regösök, garabonciások: az Őrszemcsapatok és az Úttörőegyüttes Ifjúságmozgalmi alternatívák az államszocializmus idején
39 2019/2. Ezen az Intéző Bizottsági ülésen végül egy körlevelet is kiadtak az úttörőszervezetek újjászervezéséről. A körlevél, bár Kádár János egyoldalú álláspontját juttatta érvényre, mégis árnyaltan jellemezte az őrszemmozgalmat: „Az Őrszemcsapatok Szövetsége igyekezett feleletet adni az úttörőszervezetben évek óta folyó vitákra, tartalmi és nevelési kérdésekre. Igyekezett menteni az úttörőszervezet jó oldalait a cserkészet támadásaival szemben. Jóllehet, a megjelenő Cserkész Szövetséggel és a cserkészszervezet elgondolásaival szemben célkitűzéseiben, programnyilatkozatában helyesen jelölte meg elképzeléseit, mégis, az őrszemcsapatok létrehozása és az úttörőszervezet feladása elhamarkodott lépés volt, amely nem számolt reálisan a hazánkban kibontakozó politikai helyzettel.” A határozat ellenére, amely szerint az Őrszemcsapatok Szövetsége beszünteti tevékenységét, 51 február 18-ára mégis összehívták Magyar Őrszemcsapatok Szövetsége I. Országos Értekezletét, amelyet Kovács Ottó, a Magyar Őrszemcsapatok Szövetsége Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja nyitott meg. Őt Trencsényi-Waldapfel Imre akadémikus, úttörővezető követte, aki javaslatot tett az őrszemcsapat-szövetség feloszlatására, és a Magyar Úttörők Szövetségének újjáalakítására. 52 A meghívott őrszemcsapat-vezetők a találkozó másnapján már mint úttörővezetők tértek haza, „business as usual, megyünk tovább”, 53 vagyis minden visszazökkent a régi kerékvágásba – az i?úsági mozgalom szempontjából is, s újra az úttörő-lobogót vonták fel. Vidékre el sem jutott az őrszemmozgalom híre, mire már meg is szűnt. 54 Az értekezlet egyik résztvevőjének, Nagy Andrásnénak a szavai valószínűleg jól jellemzik a többség hozzáállását: „tudtuk, hogy az Őrszemcsapatok Szövetsége egy ideiglenes dolog, úgy fogtuk fel… a többség amellett volt, hogy maradjon az úttörő… nekem teljesen mindegy, hogy úttörőnek hívják vagy őrszemnek, én ugyanazt fogom csinálni, amit eddig.” 55 Akik az őrszemcsapatok szervezésében közreműködtek, utána az úttörőmozgalmat, azon belül az Úttörőegyüttest is szívvel-lélekkel szervezték, az újjászerveződő i?úsági szervezet pedig egy „sokkal színesebb és izgalmasabb, pedagógiailag 51 Révész György szerint Kádár csak a végső szót mondta ki azzal kapcsolatban, hogy nem lehet őrszem-szövetség, ugyanis az ügy hátterében a keményvonalas Fehér Lajos, a későbbi miniszterelnökhelyettes állt: Révész–Bárdos, 2018. X. 9. c. 1.; MSZMP IIB körlevél 1957: 24. 52 Újjáalakul a Magyar Úttörők Szövetsége. Esti Hírlap, 1957. február 19. 3. 53 Gulyás András használta ezt a találó kifejezést a történeti interjú során erre az olajozottan megvalósult mozgalmi névváltásra, amely azért sokkal több volt, legalább is sokkal többnek kellett volna lennie egyszerű névcserénél. Business as usual, megyünk tovább , vagyis minden maradt a régiben, mintha mi sem történt volna: az őrszemcsapat-mozgalom, csekély ellenállást tanúsítva, a Párt, pontosabban Kádár János döntése következtében formailag elenyészett, szinte az elnevezése is feledésbe merült, de tartalmában továbbélt. Fehér–Gulyás–Révész, 2018. BFL X. 9. c. 3. 54 Révész–Bárdos, 2018. BFL X. 9. c. 1. 55 Nagy, 2018. BFL X. 9. c. 2. Őrszemek, regösök, garabonciások
