Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. szám - Forrás és érték - Berényiné Kovács Gyöngyi: Megyei levéltári iratanyag-pusztulások a II. világháború idején
28 Levéltári Szemle 68. évf . hogy a főlevéltárnok a megyei vagy városi közigazgatás valamelyik szektorában, s másodlagosan – szinte lopott időben – foglalkozott a levéltár ügyeivel.” 3 Baranya megye levéltárából az anyakönyveket Zalaegerszegre kellett volna szállítani. Ezért a születési anyakönyveket a pécsi pályaudvarra vitték, de a vonatközlekedés ekkorra már megállt, így a kötetek itt semmisültek meg. Az 1698−1800 közötti megyei közgyűlési anyakönyvek az I. világháború óta ismeretlen helyen voltak. Ugyanakkor a háború alatt hat kötet titeli állami anyakönyvet szállítottak be a levéltárba, amelyről a külügyminisztériumot értesítették, hogy eredeti őrzési helyére visszaküldhessék. 4 Békés megyében az állami és felekezeti anyakönyvek, vízügyek, 5 egyesületi alapszabályok gyűjteménye, közgyűlési jegyzőkönyvek, főorvosi, mérnöki iratok, 48-as bizottmányi iratok, kórházi iratok, nemesi iratok, 1934. évi alispáni iratok, statisztikai évkönyvek, Hivatalos Lapok, Kossuth Lajos levele, a vármegye házi könyvtára – a páncélszekrényekben elzárt anyagok kivételével – jelentős károkat szenvedtek. 6 Bács-Bodrog vármegye levéltári anyaga a II. világháborúban nagymértékben károsodott. 7 Bács-Bodrog vármegye főispánjának legkorábbi fennmaradt iratai 1921-ből származnak, a Pest megyei és a Nógrád megyei levéltárakból kerültek jelenlegi őrzési helyükre a Bács-Kiskun Megyei Levéltárba. 1921-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét város főispánja, Preszly Elemér látta el Bács-Bodrog vármegye főispáni feladatkörét is. Az 1921-ből megmaradt iratok többsége minisztériumi körrendelet. A megyei vonatkozású iratok között a legtöbb a bizottságok, szervek létesítésével, ezek kiegészítésével, működésével, a tisztviselők kinevezésével, bérük megállapításával kapcsolatban keletkezett. Az 1945 utáni iratokhoz a korabeli iktató- és mutatókönyvek ma is rendelkezésre állnak, ezek segítségével az anyag könnyen kutatható. 8 Bács-Bodrog megye Törvényhatósági Bizottságának 1945 utáni irataiból a közgyűlési és kisgyűlési jegyzőkönyvek, valamint Központi Választmányának iratai vannak a levéltár őrizetében. Az alispáni iratanyag 1923−1937 és 1944−1950 közötti időből bizalmas és általános közigazgatási iratokat egyaránt magában foglal. Ez az egyik legteljesebben fennmaradt vármegyei iratanyag. Az iratokhoz rendelkezésre állnak a korabeli iktató- és mutatókönyvek, irattári sorkönyvek, valamint az idegenszám-mutatók is. A másodfokú Rendőri Büntetőbíróság iratain és a pénzügyi iratokon kívül levéltárba kerültek az 1944−1949 között vezetett különböző nyilvántar3 MNL HBML IV. 1429. 406/1945.; Borsa, 1954: 33. vö. MNL FML IV. 425. 1945. sz. n. 4 MNL OL Y 7 460/1947. Baranya vármegye jelentése. 3. 5 Értsd vízi könyvek. 6 MNL OL Y 7 32/1946. 21. f. A vármegye abszolutizmus-kori iratai az 1980-as években a bajai városi levéltár anyagának rendezése során kerültek elő, ezek a bajai járásbíróság, a vegyes szolgabíróság, az újoncozási választmány és az árvabizottmány iratai 7 MNL BKML VIII. 708. a. L-5153-7/1950, T-5153-2/1950. Bács-Bodrog megye 1950. január 14-én megszűnt. 8 MNL BKML IV. 1. a., b. 1723−1837 összmennyisége: 0,02 ifm Berényiné Kovács Gyöngyi
