Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. szám - Forrás és érték - Berényiné Kovács Gyöngyi: Megyei levéltári iratanyag-pusztulások a II. világháború idején
29 2018/4. tások (büntetésekről, egyesületekről, feloszlatott egyesületekről, időszaki lapokról, kompokról, hidakról). 9 A vármegye levéltárának nagy része azonban a történelem viharában elpusztult. A trianoni békekötés után a zombori vármegyeházán őrzött megyei levéltári anyag jugoszláv tulajdonba került. A Baja székhellyel és erősen megcsappant területtel újraéledő megye két világháború közötti időszakára vonatkozó iratanyaga 1944-ben Zomboron akkor semmisült meg, amikor a vármegyeháza épülete kiégett. A Délvidék visszacsatolását követően ugyanis ismét Zombor lett a megyeszékhely, és odaköltöztették a megyei hivatalokat is. A Bács-Bodrog Megyei Levéltárba került anyag ily módon csak 1945−1950 között keletkezett iratokat tartalmaz. Az egykori csonka Bács-Bodrog vármegye járásain kívül megsemmisült a Dunavecsei és Kunszentmiklósi járás 1945 előtti anyaga is, míg a Kiskőrösié nagyon hiányosan maradt meg. A levéltárak és irattárak elhelyezésére akkor sem mondhatott túl sok jót az egykori főlevéltáros, hiszen jelentéséből kiderül, hogy azok egy része padláson, alagsori helyiségekben, jobbára az egykori főjegyzőségek fogdájában kapott helyet. Bács-Bodrog megye közigazgatása 1945 januárjában szerveződött újjá. „Csonka Bácska” alispáni hivatalát Baján helyezték el. A tisztviselők az elrendelt kiürítés végrehajtása és a bekövetkezett események következtében teljesen szétszóródtak. A vármegye összes hivatalos értékei, levéltára és a hivatalok irattárai túlnyomórészt eredeti székhelyükön, kisebb részben pedig a kiürítési helyeken és útközben vesztek el, illetve tönkrementek. Baját 1944. október 20-án szállták meg a szovjet csapatok, ezt követően a csonka vármegye nyomban megkezdte hivatalainak megszervezését a visszamaradt vármegyei tisztviselőkkel 1945. január 5-én létrehozták a Bajai Járás Főszolgabírói, illetve Főjegyzői Hivatalt. Ezzel egy időben a vármegyei árvaszék, a számvevőség, a gazdasági felügyelőség és az államépítészeti hivatal is megkezdte működését. 1945. február 5-én Herboly Zoltán, a vármegye korábbi főispánja megbízást adott Barcsai Ivánnak az alispáni teendők ellátására. A közhivatalokat ideiglenesen helyezték el, mert a bajai vármegyei székházat orosz katonai kórház céljára vették igénybe. 10 Borsod megye iratpusztulásában szerepet játszott, hogy amikor főlevéltárosát, Klein Gáspárt internálták, a történeti anyag egy részét – a főlevéltárnok távollétében – az alispán kiselejteztette. A maradék iratanyagot a hadi helyzet miatt összezsúfolták az új épületszárny alatti pincékbe. 11 Legnagyobb mértékben a történeti gazdasági iratanyag sérült, valamint egyes oklevelek és címereslevelek is elvesztek. Sajnos a szakkönyvtár tekintélyes része is megsemmisült vagy megrongálódott. 12 9 MNL BKML VIII. 708. a. L-5153-7/1950. Ez a mennyiség a 30 évvel ezelőtti rendezés után módosult, pontosabb lett. Ma a levéltárban őrzött anyag összesen 94 ifm. 10 MNL BKML IV. 417. a. 19/1945. sz. (1. k.) Alispáni jelentés a közügyek állapot áról. vö. Apró , 2006: 23. 11 MNL OL Y 7 32/1946. 23. 12 MNL OL Y 7 32/1946. 23. Megyei levéltári iratanyag-pusztulások
