Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. szám - Gidó Attila: Román állami levéltári források az észak-erdélyi holokauszt történetéhez
21 2018/4. üzletek” lezárásának menetét és az ennek kapcsán felmerülő vitás kérdéseket (mint például a keresztény üzletfelek kifizetett, de le nem szállított megrendeléseit, kifizetetlen béreket, stb.) végül az említett levéltári források mellett a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található dokumentumok, valamint a Budapesti Közlöny és a korabeli napi sajtó segítségével sikerült rekonstruálnom. Ezekből kiderült, hogy sok helyen jelentős késésekkel történt meg az 50 500/1944. KKM. számú rendelet alkalmazása. A rendelet következtében több tízezer észak-erdélyi zsidó személy egzisztenciája tört meg véglegesen. Ezzel együtt számos keresztény ügyfél vált károsulttá, bizonytalanná vált számos elkobzott vállalkozás és velük együtt az alkalmazottak további sorsa is. 53 A gazdasági kifosztás legutolsó magyarországi fázisát a készpénztől és értékektől való megfosztás képezte. Minderre a gettósításokat megelőző napokban, a gettósítás idején és a gettókban való tartózkodás alatt, valamint a deportálás idején került sor. A Román Nemzeti Levéltár Nagybányai Kirendeltség ében fennmaradt iratok alapján nagyon jól dokumentálható ez a folyamat. A deportálások befejezéséig, azaz 1944. június elejéig, Nagybányán két gettó működött, egy nagyobb a Bernáth-féle vashámor udvarán és egy kisebb, a várostól 3,5 kilométerre fekvő borpataki Molcsányi birtokon. 54 A deportálásokat követően a város polgármesteri hivatala részletes kimutatásokat készített a gettósítás költségeiről és a zsidóktól elkobzott pénzösszegekről is. Ezekből ismerjük a különböző költségtípusokat, valamint az elkobzott összeg nagyságát és azt, hogy mi lett a sorsa ennek az összegnek. 55 A Polgármesteri Hivatal Háztartási Alapjának kimutatása szerint 1944. május 2. – augusztus 31. között a hatóságok 1 645 615 pengőt gyűjtöttek be a zsidó lakosságtól, a költségeik pedig ehhez képest elenyészően alacsonynak bizonyultak (38 734 pengő). 56 A holokausztot követő időszak tekintetében nélkülözhetetlen a Demokrata Zsidó Komité működésének a vizsgálata. A szervezet a Román Kommunista Párt támogatásával jött létre 1945. június 7-én és a romániai zsidó népesség érdekképviseletét látta el. A mindvégig kommunista befolyás alatt működő Komité a kezdeti évek aktivizmusa után egyre inkább a Román Kommunista Párt kiszolgáltatott eszközévé vált. Az 1953-as beszüntetését megelőző években tevékenysége már csak a kommunista propaganda terjesztésére és a kommunista társadalomszervezésre korlátozódott. Észak-Erdélyben a Demokrata Zsidó Komitét megelőzően Zsidó Népközösség néven működtek érdekképviseleti szervezetek. Alighogy 1944 októberében elkezdődött a román és a szovjet csapatok észak-erdélyi előrenyomulása, majd megtörtént a teljes terület birtokba vétele, felszabadítása is, a felszabadult munkaszolgá53 Ld. bővebben: Gidó, 2015: 652–656. 54 Braham–Tibori, 2008: 329–330. 55 SJAN Maramureş, 1. fond, 283. számú leltárkönyv, 1603/1944. dosszié, 1–9. f., Lásd bővebben: Gidó, 2015: 659–660. 56 SJAN Maramureş, 1. fond, 283. sz. leltárkönyv, 1603/1944. dosszié, 10. f. Román állami levéltári források az észak-erdélyi holokauszt történetéhez
