Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. szám - Gidó Attila: Román állami levéltári források az észak-erdélyi holokauszt történetéhez
22 Levéltári Szemle 68. évf . latosokból, bujkálókból és kivételezettekből álló maroknyi túlélő hozzálátott a zsidó intézményrendszer újjászervezéséhez. Elsők között a hitközségeket, majd a szociális intézményeket alakították újra. Kolozsváron az 1944. október 21. előtti napokban a politikai érdekképviseletet a – kezdetben Antihitlerista Zsidó Csoportosulásként is emlegetett – Demokratikus Zsidó Népközösség látta el. A Népközösség kolozsvári alakuló ülése a helyi Zsidó Kórház épületében zajlott le október végén. Ez alkalommal fogadták el azt a nyilatkozatot, amely többek között kimondta, hogy a zsidóság hálás a felszabadító szovjet és román hadseregnek, ugyanakkor bosszúvágy és ellenérzés nélkül hajlandóak együttműködni a román néppel és a magyar kisebbséggel Erdély újjáépítésében. A szervezet minden olyan észak-erdélyi településen létrejött, ahova nagyobb számú túlélő tért vissza. 57 Az észak-erdélyi Zsidó Népközösségek 1945 tavaszán közös ernyőszervezetbe tömörültek, majd ugyanez év szeptemberében csatlakoztak a Román Kommunista Párt befolyása alatt álló Demokrata Zsidó Komitéhez. A kezdeti években mind a Népközösségeknek, mind a helyükbe lépő Komitéknek, illetve az ez utóbbiakat összefogó észak-erdélyi Tartományi Központnak igen fontos szerepe volt a hazatérő túlélők egészségügyi ellátásában, élelmezésében, segélyezésében, jogi képviseletében. Jelentős – de végül csak minimális sikerrel járó – erőfeszítéseket tett az ingó és ingatlan vagyonok visszaszerzése érdekében is. 58 A Demokrata Zsidó Komiték tevékenységére nézve a korábbi Észak-Erdély területén lévő állami levéltárakban elsősorban az 1946–1953 közötti időszakból rendelkezünk forrásokkal. Ez alól kivételt képez Szatmár, ahonnan már 1944 őszétől vannak adataink, valamint Máramaros, Bihar és Kovászna. Ez utóbbi három megyei levéltárban a Demokrata Zsidó Komité legkorábbi dokumentumai 1945-ös keltezésűek. Az iratok többségét a rendszeresen megtartott gyűlések jegyzőkönyvei alkotják, amelyeket 1944–1945-ben többnyire magyar nyelven, majd ezt követően román nyelven vezettek. Az 1944-es szatmári iratokból tudjuk, hogy a nagybányai Zsidó Népközösség 1944. október 27-én, a szatmárnémeti pedig 30-án alakult meg. 59 Az 1945-ös iratok segítségével nem csak a már említett szociális és érdekképviseleti tevékenységek követhetők nyomon, de a Zsidó Népközösségek beolvasztási folyamata is a Demokrata Zsidó Komitékba. A következő évtől már egyre több az olyan akta, amelyből a Román Kommunista Pártnak történő alárendelődés folyamatát és annak különböző vonatkozásait lehet rekonstruálni. 60 Biztossággal állítható, hogy a Demokrata Zsidó Komitére vonatkozó észak-erdélyi levéltári források gazdagsága lehetővé teszi helyi, vagy regionális szintézisek 57 Gidó, 2016: 308. 58 Ld. bővebben: Olosz, 2011: 304–332. 59 BJAN Satu Mare, 177. fond, 1/1944. dosszié, 1–8. f. 60 Olosz, 2011: 304–332. Gidó A?la
