Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. szám - Gidó Attila: Román állami levéltári források az észak-erdélyi holokauszt történetéhez
14 Levéltári Szemle 68. évf . és a Jad Vasem digitalizációs projektje távoli hozzáférést biztosít az iratokhoz, ezzel ellentétben a Yerusha és az EHRI Portal csak irányt mutat, segítséget nyújt a levéltárakba ellátogató kutatók számára. Forrástípusok és szerkezetük A következőkben a holokausztkutatás szempontjából legfontosabb levéltári fondokat ismertetem. Természetesen arra nincs mód, hogy minden iratképző intézményre részletesen kitérjek, így csupán néhány esetben közlök bővebb tájékoztatást, mindezt azonban úgy, hogy a tartalmukat illetően példákkal is szolgálok. Az állami levéltárak iratállománya többé-kevésbé tükrözi egy-egy romániai megye közigazgatási, gazdasági és társadalmi szerkezetét. Ennek megfelelően, a legtöbb iratképző világi intézmény és nagyon sok egyházi szervezet irattára, levéltára az állami levéltár tulajdonába és kezelésébe került a 20. század második felében. Mindez az 1957-ben elfogadott és 1971-ig érvényben lévő 353. számú rendeletnek volt a következménye, amely szovjet mintára megteremtette az úgynevezett Állami Levéltári Alap (Fond Arhivistic de Stat) fogalmát. Ebbe az Alapba minden intézmény, szervezet és személy által létrehozott történelmi, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális értékkel bíró írott, nyomtatott dokumentum, valamint fénykép, negatív, film, hangfelvétel beletartozott és a román állam tulajdonát képezte. 35 A törvényrendelet kihirdetését követően kezdődött meg a különböző, elsősorban világi intézmények, könyvtárak, múzeumok levéltárainak a (sok esetben erőszakos) begyűjtése a Román Állami Levéltár regionális, majd 1968-tól megyei kirendeltségeibe. Erdélyre, de egyébként teljes Romániára jellemző, hogy az állami levéltárakban viszonylag kevés a zsidó iratképző intézmények által létrehozott állomány vagy zsidó személyi fond. A legtöbb zsidó vonatkozású dokumentum szétszórva található különböző állami vagy nem zsidó iratképző szervezet, intézmény levéltári anyagában. Észak-Erdély esetében ennek az az oka, hogy a holokauszt alatt a hitközségek és a zsidó világi szervezetek iratanyaga, illetve a magángyűjtemények szinte teljes mértékben megsemmisültek vagy szétszóródtak. Dél-Erdély és Románia egyéb területein ezek az iratanyagok mind a mai napig a hitközségek tulajdonában vagy a bukaresti Romániai Zsidóságtörténeti Központ (Centrul pentru Studiul Istoriei Evreilor din România) levéltárának a kezelésében vannak. 36 35 Bogdan-Florin Popovici, „Arhiva totală”: experienţa românească. O incursiune în istoria conceptului de Fond Arhivistic Naţional, https://bogdanpopovici2008.files.wordpress.com/2009/01/popovicifan.pdf (A letöltés ideje: 2018. július 27.) 36 A Központ levéltárában őrzött iratok jegyzéke interneten is elérhető: http://www.csier.ro/index.php/ resurse/arhiva/inventare (A letöltés ideje: 2018. július 27.) Gidó A?la
