Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből
19 2018/3. A személyes adatok védelme és a tudományos kutatás szabadsága alkotmányos alapjogainak versengéséből eredő konfliktusok tisztázásához a különleges (szenzitív) adatok másolhatóságának lehetőségét is egyértelművé kellett volna tenni a levéltári törvényben, különös tekintettel az adatvédelmi biztos Ajánlásában foglaltakra. Karsai László adatvédelmi biztoshoz benyújtott beadványa után hat évvel született meg a kérdést véglegesen tisztázó államközi szerződés, amely a személyes és különleges adatokat tartalmazó iratok másolatainak továbbítását, a Yad Vashem Archívumban történő őrzését és a tiltakozási jog gyakorlásának szabályait kielégítően rendezte. 43 A szabályozást a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyag másolatának adatvédelmi szerződés alapján történő továbbítása elleni tiltakozási jog gyakorlásáról szóló 4/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet tette zárt rendszerré. A rendelet alapján minden érintett az Alkotmányban rögzíttet jogait, azaz személyes adatainak védelmét aktív jogként gyakorolhatja, de a jog gyakorlásának elmaradása esetén a tudományos kutatás szabadságának alkotmányos elve érvényesülhet. Mint arról előzőleg szó esett, a különleges adatot tartalmazó iratok kezeléséhez akkor is és ma is elsősorban az érintett írásos hozzájárulása kell. Az Ltv. tudományos kutató számára másolhatóságot biztosító jelenlegi szövege 1998 óta változatlan: „A kutató […] tudományos célú kutatás során feltárt személyes adatot tartalmazó irat ról a […] meghatározott védelmi idő lejárta előtt is készíttethet nem anonimizált másolatot.” A levéltárak – a tudományos kutatók legnagyobb megelégedésére – mindenhol a megengedő értelmezést használták és használják, azaz ha a tudományos kutató az Ltv.-ben rögzített előírásokat betartja, úgy papíralapon, mind digitálisan bármely személyes vagy különleges adatot tartalmazó iratról kaphat nem anonimizált másolatot. Ez alól csak néhány kivétel van (egészségügyi adatot tartalmazó iratok, anyakönyvek), melyek másolhatóságának szabályozása szigorúbb a szektorális jogszabályi előírások miatt. 44 43 13/2002. (1. 31.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Izrael Állam Kormánya között a magyarországi levéltárakban őrzött, védett személyes adatot tartalmazó Holocaust-dokumentumok másolatának a jeruzsálemi Yad Vashem, a Holocaust Mártírjai és Hősei Megemlékezési Hivatala részére történő átadása és felhasználása tárgyában készült adatvédelmi szerződés kihirdetéséről. A MOL a tiltakozási jog gyakorlására rendelkezésre álló fél éves időről szóló felhívást két alkalommal két országos napilapban tette közzé, tiltakozás a levéltárhoz nem érkezett. 44 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről, 21. § (1) bek.: „Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat.” és 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról: 93/A § (4) bek.: „Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti különleges adatok az anyakönyv kutatása során személyazonosításra alkalmas módon nem rögzíthetők és nem használhatók fel, kivéve, ha az érintett vagy az érintett halálát követően leszármazója ahhoz hozzájárult, vagy a kutatást ő végzi.” Adatvédelem és nyilvánosság
