Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 1. szám - Műhelymunkák - Pál István: Egy felesleges tiszteletkör. A hírszerzés célszemélye: Kelen Imre karikaturista
Egy felesleges tiszteletkör 53 Eckhardt Tibor 36 és Varga Béla , 37 a demokratikus emigráció csúcsszervezetét megtestes í- tő Magyar Bizottság elnöke, 38 tűnt fel, akik arra kértek fel két republikánus szenátort ( Dodd és Keating ), hogy n yilatkozataikkal és interpellációikkal támadják és zavarják a Kennedy adminisztrációnak a kétoldalú viszony normalizálására irányuló törekvéseit. A Fehér Ház részéről a szándék megvolt rá, de az emigráns vezetők építhettek arra, hogy ez belpolitikai szempo ntból kényes ügynek számít. Kennedy azonban úgy vélte, hogy Eckhardt és Varga akciói inkább za varták, mint segítették belés külpolitikai cé lj a it. A magyar emigránsok Demokrata Párttal meglévő kapcsolatai ezért háttérbe sz orultak, a hangsúly a republikánus okra helyeződött át. A magyar nyelvű rádióadás me gszűnését Varga és Eckhardt annak bizonyítására próbálták felhasználni, amihez a r epublikánus jobbszárny is segítséget nyújtott, hogy a Kennedy kormány egyetért a m agyar ügy napirendről való levételével, vag yis „eladja a magyar függetlenséget”. Kelen úgy vélte, az emigráns vezetők Dodd szenátor közreműködésével kongresszusi vizsg á- lóbizottság felállítását követelik, amely azokat a körülményeket vizsgálná, amelyek amerikai részről hozzájárultak a magyar kérdés lezárásához az ENSZben, valamint beszámoltatja a külügyminisztériumot a magyar – amerikai viszony alakulásáról, az ese tleges normalizálási tárgyalásokról. Varga és Eckhardt ugyanis azt remélte, hogy a b izottság lehetőséget kínál az adminisztráció támadására , és a rendezést is el lehetne h alasztani. Kelen a jelentés szerint a megbékélés híve, hiszen ez mindkét kormánynak, „de főképpen a magyar népnek ez érdeke”. A „célszemélynek” volt alkalma megi smerni a magyar emigráció vezetőit, akiket emberként mindig is sajnált, mivel hontal annokká váltak, ugyanakkor az amerikai részről korábban kapott bátorítások nyomán mindig is ábrándokat követtek, amely semmit sem változott. Kelen nem látta reálisnak az emigráció terveit, hiszen Amerikának is el kellett ismernie, hog y Magyarország hel yzetén nem tud változtatni. Azt Kelen tudta, hogy a magyar kérdés lezárásával együtt jár munkahelyének megszűnése, így előrelátóan elköltözött Connecticut államba, csupán 36 Eckhardt Tibor (1888 – 1972) jogász, politikus. TordaAranyos vármegyei főszolgabíró, 1919 – 1920ban a szegedi kormány miniszterelnökségéne k sajtófelelőse, 1922ben a Keresztény Kisgazdapárt listáján nemzetgyűlési képviselő lett, az 1926. évi országgyűlési választáson veszített. 1928tól a Magyar Revíziós Liga ügyvezető alelnöke. 1930tól a Független Kisgazdapárt tagja, 1932 és 1940 között a párt elnöke, 1931től Miskolc, 1933tól Mezőcsát országgyűlési képviselője. 1934 – 1935ben Magyarország népszöve tségi főmegbízottja, 1936tól titkos tanácsos és egyben országgyűlési képviselő (1935 – 1939; 1939 – 1941). 1940ben lemondott az FKgP elnökségéről. Az angolszász irányzat híveként a kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök megbízásából 1940 nyarán az USAba ment, hogy ott kapcsolatokat építsen ki. Nem tért vissza, előadó lett a georgetowni egyetemen. 1945 után a szovjetellenes és antikommunista emigráci ó egyik vezéralakja, a Magyar Nemzeti Tanács egyik megszervezője és végrehajtó bizottsági tagja lett. Részt vett az európai „Rab Nemzetek Tanácsának” megalakításában, s ennek magyar részleget vezette. ( K ENYERES , online MEK.OSZK.hu) 37 V ARGA , 1998. 98 – 99. 38 Varga Béla (1903 – 1995) katolikus pap, politikus. 1926ban szentelték pappá, először Somlóvásárhelyen, majd Várpalotán szolgált, 1929ben lett Balatonbogláron plébános. 1931től tagja lett az újjáalakuló Fü ggetlen Kisgazdapártnak, 1939től volt országgyűlé si képviselő. A második világháború alatt a lengyel m enekültek védnöke volt, ám 1944ben maga is bujkálni kényszerült. 1945ben a Nemzetgyűlés elnökévé v á- lasztották. Nagy Ferenc miniszterelnök 1947. májusi lemondatása után nem sokkal Ausztriába menekült, m ajd 1947 augusztusában az USAba érkezett. 1949től a Magyar Nemzeti Bizottmány, 1956tól a forr adalom utáni menekültekből álló Magyar Forradalmi Tanács és a MNB egyesülésével megalakult Magyar Bizottság elnöke volt. 1991ben véglegesen hazatért. ( K APRONCZ AY , 1998. 107 – 115.)
