Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. szám - Hírek - Szociális és egészségügyi ellátás az idők forgatagában. Konferencia Révkomáromban. 2017. szeptember 27–28. (Tóth Marcell László – Pokornyi Gábor)
Hírek 85 SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS AZ IDŐK FORGATAGÁBAN Konferencia Révkomáromban 2017. szeptember 27–28. A fenti címmel rendezte meg hetedik Colloquia Comaromiensia Historicorum Archivariorumque nevű szakszimpóziumát a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltára. A konferenciára szeptember 27én és 28-án Révkomáromban, a Duna Menti Múzeumban került sor. Az ezúttal az egészségügyi- és a szociális ellátás története körű épült tematikával meghirdetett szakmai tanácskozás a hagyományokhoz híven két napos volt, a rendezvény első napján a magyar nyelvű, a második napján pedig a szlovák nyelvű előadásblokkra került sor. Az esemény megnyitásaként a Nyitrai Állami Levéltár igazgatója Peter Keresztes, illetve a Komáromi Fióklevéltár vezetője Olga Kasalová köszöntötte a megjelenteket. A konferencián elsőként Dancsecz Mónika, az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatója kapott szót, aki a Győr vármegyét sújtó 1831. évi kolerajárvány időszakába kalauzolta a hallgatóságot. Megtudhattuk, hogy az 1831. június 13-án Magyarországon is megjelenő betegség megfékezése érdekében milyen egészségügyi intézkedéseket tettek hazánkban és főként Győr vármegyében. Ezek közül kiemelte a teljhatalmú kolerabiztos, gróf Zichy Ferraris kinevezését, a záróvonalak meghúzását és a veszteglőintézetek felállítását. Szintén a győri levéltár képviseletében lépett pulpitusra Áldozó István igazgatóhelyettes, aki az I. világháborút követő spanyolnátha járvány (1918–1920) hatásait ismertette Győr vármegyére vonatkozóan. A szóban forgó területet az influenzajárvány má- sodik hulláma érte el, a legnagyobb pusztítást Ásvány és Ráró települések szenvedték el, 35 halálos áldozattal. A rendelkezésre álló adatok alapján bebizonyosodott, hogy a hasonló járványokkal ellentétben a spanyolnátha nemcsak a csecsemők és az idősek, hanem a középkorosztály körében is nagyszámú áldozatot szedett. A kutatást folytatni szeretnék, a terv az, hogy az egész vármegyére vonatkozóan és települési bontásban összegyűjtsék a halálos áldozatok számát. Az MNL Gy-M-S Megye Győri Levéltárának Mosonmagyaróvári Fióklevéltárából érkezett Beregszászi Balázs, aki a Moson vármegyei Karolina Kórház alapítását és mű- ködésének első időszakát mutatta be a hallgatóságnak. A mai viszonyok között nehezen elképzelhető, de a szóban forgó kórház megalapítása több évtizeden át tartott, ugyanis már az 1820-as években megtették az első lépéseket ennek érdekében, de a betegek számára az azévi felszentelés után csak 1865. június 19-én nyílt meg. Nyilvános jellegét pedig csak 1903-ban nyerte el, és lett hivatalosan is közkórház. Tóth Marcell László, a Széchenyi István Egyetem PhD hallgatója a győri kórház történetéről tartott előadást. Történelmi kitekintése az 1200-as évek első győri ispotályá- nak első írásos emlékétől indult, majd a kórház 168 évvel ezelőtti alapításán és a két világháború viszontagságain keresztül elvezetett egészen napjainkig: a Petz Aladár Me-
