Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. szám - Hírek - Szociális és egészségügyi ellátás az idők forgatagában. Konferencia Révkomáromban. 2017. szeptember 27–28. (Tóth Marcell László – Pokornyi Gábor)
Hírek 86 gyei Oktató Kórház mára a régió legjelentősebb egészségügyi intézményeként ismerik. Az előadás során megismerhettük a névadót, valamint édesapját, Petz Lajost is, az intézmény igazgatóiként mindketten sokat tettek a kórházért és a városért. Pokornyi Gábor, a komáromi Klapka György Múzeum történésze a szőnyi Selye János Kórház történetéről beszélt. Megtudtuk, hogy a huszadik század elején épült Solymosy-Gyürky kastély a grófi család lakhelyéből hogyan vált később kórházzá, és hogyan jutott el odáig, hogy 1992-ben felvette a komáromi kötődésű világhírű stresszkutató Selye János nevét. A kórház napjainkra valamelyest veszített jelentőségéből, hiszen jelenleg a szülészeti és a sebészeti osztály sem üzemel. A konferencia magyar nyelvű blokkjának utolsó előadása Galo Vilmos nevéhez fű- ződik. A Gútán és Győrben is tanárként dolgozó történész Komárom református szociális intézményeinek 1918 és 1948 közötti történetébe engedett betekintést. Megtudhattuk, hogy az egyházi tanítás (elesettek, rászoruló, betegek megsegítése) szellemében a református felekezet támogatásával a két háború között református öregek elhelyezé- sére szolgáló szegényház, adományokból fenntartott árvaház, valamint szociális segítséget és lelki támaszt egyaránt nyújtó diakónus is működött a térségben. A konferencia második napján szlovák nyelven zajlott a szakmai program. Első- ként Vladimir Segeš lépett a pulpitusra, a Nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem Hadtudományi Intézetének munkatársa a 18. századi Habsburg katonák egészségügyi és szociális gondozásáról beszélt. Ezután a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének képviseletében Ingrid Kušniráková következett, aki a 18. századi Magyarország szociális gondozásának formáit tárta a hallgatóság elé, különös figyelmet szentelve Mária Terézia és II. József rendelkezéseinek és azok gyakorlati végrehajtásának. Ugyanabból az intézményből érkező kollégája, Daniela Kodaková előadásában a nemesség, az egyház és a nemzeti mozgalom tagjainak szociális gondoskodása, valamint a rászoruló gyermekek és fiatal tanulók támogatása terén nyújtott szociális tevé- kenysége került terítékre. Az előadó főként az 1848 előtti és utáni évekre fókuszált, szabadságharc és a szabadságharc leverését követő rendeletek számos kihívást hoztak. Szintén a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének színeiben kapott szót Peter Macho, aki a szlovák árvák atyjaként ismert Bujna Martin életútját mutatta be. A Bakabányán tevékenykedő evangélikus pap az egyik úttörője volt az árvaellátás intézményesítésének, ezt szervezési és újságírói tevékenységével egyaránt elő- segítette. Kollégája, Branislav Geschwandtner előadásában Madva Ferenc gyógymódjait ismertette. A divékrudnói pap neve ismert volt az Osztrák–Magyar Monarchia határain kí- vül is, ráadásul az általa alkotott és használt receptek jelentős része máig fennmaradt. Milan Šišmiš a vegetáriánusok múltját, jelenét és jövőjét járta körbe. A Szlovák Nemzeti Könyvtár Nemzeti Bibliográfiai Intézetének munkatársa a vegetarianizmus elterjedését és az életben való használatát mutatta be Európa, azon belül is főként Magyarország és Szlovákia lakosságának kapcsán. Az eseményt szervező és lebonyolító levéltár képviseletében Lukáš Paluga mutatta be a szegények és a komáromi ispotályok 18. századi helyzetét. Előadásából megtudtuk, hogy a korabeli dokumentumok először a 17. században említenek ispotályt Komáromban, az 1700-as évek elejére azonban már két ilyen intézmény is működött a