Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. szám - Műhelymunkák - Perger Gyula: Az 1948. évi Győregyházmegyei összeírások. Quinquennális relációk
Az 1948. évi Győregyházmegyei összeírások 67 számlálásokhoz. S bár eredményei 15 kötetben láttak napvilágot 7 , a publikációk szinte semmit nem tükröztek abból, hogy hazánk „felszabadítása” nagy népességi változások közepette ment végbe. 8 A korszak mindmáig kiadatlan egyházmegyei összeírásai 9 ugyanakkor települési szinten – megbízható és elfogulatlan adatfelvételi módszerüknek is köszönhetően – sajátos és eleddig méltatlanul elfeledett fontos forrásként szolgálhatnak a háború és az azt követő időszak társadalmi politikai változásainak vizsgálatához. A II. világháború lezárását követő első „quinquennális relációk” adatainak bekéré- sére 1948. tavaszán került sor a történeti Győr-, Sopron-, Moson-, valamint Komárom és Vas vármegyék területének egy részét is magában foglaló Győri Egyházmegyében. Az 1948. évi I. körlevelében Papp Kálmán megyéspüspök arra szólította fel a plébániák és lelkészségek vezetőit, „hogy folyó évi február hó 20-ig pontos kimutatást küldjenek arról, hogy 1943 június 30-a és 1948 január 1-e közti időben 1. hány volt a házasságkö- tések száma, 2. hány volt a reverzálissal kötött vegyesházasságok száma, 3. hány a reverzális nélkül kötött vegyesházasságok száma, 4. hányan adtak reverzálist másvalláslásúak javára, 5. hányan tértek meg az Anyaszentegyházba, 6. hányan léptek ki onnét és 7. hány izraelita keresztelkedett meg. jelentést kérek 8. arról is, hogy a hí- veknek hány százaléka végzi el a húsvéti szentgyónást s tesz eleget misehallgatási kötelezettségének. Adatokat kérek továbbá arról, hogy a jelzett időben 1. hányan születtek katolikus szülőktől s hányan keresztelkedtek meg ezek közül, 2. hányan haltak meg a) természetes halállal, b) háborús okok miatt, c) öngyilkossági szándékkal d) hányan utolsó kenet nélkül.” 10 E hagyományosnak tekinthető kérdőpontok mellett a püspök két időszerű kérdésben is választ várt papjaitól: „A jelentés terjedjen ki továbbá a telepítési viszonyokra, nevezetesen: 1. hány hívőt telepítettek ki s hová, 2. milyen vallású s mennyi telepest hoztak a kitelepítettek helyébe. Szükségem van a jogilag a plébániához tartozó, de külső körülmények miatt távollevők adataira, nevezetesen: 1. hány hadifogoly hiányzik még a plébániáról, 2. hány polgári személy tartózkodik külföldön, mint menekült.” 11 7 Egy kötet az előzetes eredményekkel, egy a demográfiai adatokkal, öt kötet a foglalkozási eredményekkel foglalkozik. Két kötet a mezőgazdasági adatok összesítéséről, egy kötet a családstatisztikákról, egy a külterületi népesség demográfiai adatairól, három kötet pedig a lakóház és lakásstatisztikai eredményekről ad tájékoztatást. E népszámlálás anyagából készült az 1951., illetve 1952. évi Helységnévtár is. 8 KOVACSICS, 1963. 27. 9 A kézzel írt, illetve a nyomtatott lapokon megőrződött jelentések a statisztikai összefoglalóval együtt, raktárrendezés során az 1834–1894 időszakot magában foglaló „Relationes Periodicae” sorozathoz illesztve, az Úriszéki anyag palliumába kötve került elő. Az anyag önzetlen átengedéséért Nemes Gábor főlevéltárosnak tartozom köszönettel. 10 Litterae Circulares ad venerabile Clerum almae Dioceses Jaurinensis dimissime Anno Domini 1948. Jaurini, 1949. 1948. évi I. körlevél 248. 4-5. 11 Az egyházi birtokviszonyok változása is tárgyát képezte a jelentésnek: „Erre tekintettel szükségem van annak ismeretére, hogy 1. a földbirtokrendezés során hány kat. hold földet vettek el a plébániától (templomi, plébánosi, kántori, alapítványi), 2. mennyit juttattak csereingatlanként, 3. mennyit juttattak kegyúri váltságképen vagy más címen (új lelkészségek, kiegészítések). Ahol egyesületi vagyon kisajátítása vagy elkobzása történt, ugyancsak jelentendő az elkobzott vagyon pontos megnevezésével s értékének feltünteté- sével.” (Lásd BALOGH, 2015. 722–723.)
