Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. szám - Műhelymunkák - Perger Gyula: Az 1948. évi Győregyházmegyei összeírások. Quinquennális relációk
Perger Gyula 68 Bár a válaszlevelek 1948. január 3 (!) és február 29-e között hiánytalanul beérkeztek az Egyházmegyei Hatósághoz, az alapvetően statisztikai feldolgozás céljára kért jelentéseket Papp Kálmán március 4-én ismét bekérte, mivel: „A quinquennális relációhoz bekért adatok a kérdőpontok különböző értelmezése folytán nem nyújtanak elégséges és főleg biztos alapot a készülő lelkipásztori statisztikához. Hogy az adatszolgáltatás pontos legyen, egészen részletes kérdőívet csatolok a plébániák részére, melyet március 20ig kitöltve visszakérek.” 12 A quinquennális relációk kérdőíve alján szereplő útmutatás szerint: „Az adatok statisztikai feldolgozásra kerülnek. Hogy a feldolgozás eredményeinek kiértékelése helyes eredményre vezessen, szükséges, hogy minden adat a valóságnak megfelelő és pontos legyen. Így különösen a 2. kérdőpontra vonatkozó adatot az állami anyakönyvekből kell pontosan megállapítani…” Mivel a nyomtatott kérdőív fejlécén lévő figyelmeztetés alapján „a számadatokat igénylő kérdésekre a választ határozott számmal kell megadni”, a jelentéstevők csak a 18., „Megjegyzések” rovatban tüntethettek fel olyan adatokat, vagy megállapításokat, amelyek a statisztikailag értelmezhető számadatokon, százalékokon, arányokon túl is elemezhetők. A beérkezett számadatokból elkészített összesített kimutatás két részben összegzi az egyházmegye 174 plébániájának, lelkészségének – a jelzett időszakra vonatkozó – népmozgalmi adatait: az adatgyűjtés számadatai, illetve a „statisztikai feldolgozás” alapvetően százalékos mutatói mentén. A statisztikai összesítés több helyütt jelzi az esetleges pontatlanságokat, hiszen a dadi adatok például csak az 1945-tól 1948-ig terjedő időre vonatkoztak. „Előző éveink háború folyamán elpusztultak. Másolatai Győrben vannak” – írta Nagy Ferenc plébá- nos. 13 Peresznyén „tekintettel arra, hogy az állami anyakönyvek elégtek és elődeimtől sem szerezhettem információkat csak az általam lejegyzett adatokért felelhetek 100%ig” – jelezte dr. Kelemen István plébános. 14 A háború áldozatai Az „adatgyűjtés” összesítése szerint az egyházmegye területén 367 529 római katolikus élt az 1947. év végén. „Háborús okok miatt” összesen 3105 fő – 1803 helybeli, illetve 1302 „idegen” vesztette életét. 15 Ez a „statisztikai feldolgozás” szerint azt jelentette, hogy 1000 főre 4.9 „háborús halott” jutott. A helyi áldozatok számadatai között a helyben anyakönyvezett, de a frontszolgálaton elhunytak, illetve a helyi civil áldozatok is szerepelnek. Sopron 302, Győr-Belváros 48, Győr-Gyárváros 59, Győr-Nádorváros 44, Győr-Szabadhegy 19, Győr Szent Imre plébánia 24, Győr-Sziget 37, Győr-Újváros 31 háborús helyi áldozatot jelez. Tatabánya 12 Litterae Circulares ad venerabile Clerum almae Dioceses Jaurinensis dimissime Anno Domini 1948. Jaurini, 1949. 1948. évi III. körlevél 617. 28. 13 Mivel a levéltárban a jelentéseket még nem dolgozták fel, még nem kaptak egységes levéltári jelzetet, a továbbiakban az egyes dokumentumok eredeti plébániai irattári jelzeteit adjuk meg. (Dad, Nagy Ferenc plébános jelentése, dátum nélkül.) 14 Peresznye, március 15. Kelemen István plébános válasza a nyomtatott kérdőívre. 15 A számadatok csak az egyes településen élő római katolikusokra vonatkoznak.
