Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. szám - Forrás és Érték - Simonkay Márton: Levéltár-pedagógia ma és holnap
Simonkay Márton 54 dáját láthattuk Budapest Főváros Levéltárában (BFL), ahol kétéves ciklusban kétszer is meginterjúvolták a programban részt vevő hét iskola tanárait, majd a kidolgozott nyolc programcsomagot legalább ötféle módon adaptálták a pedagógusokkal együttműködve, az egyes csoportok előre megbeszélt kérései szerint. 32 Más szempontból közelítve, a levéltárnak valami olyasmit kell mutatni az érdeklődők (tanárok!), de különösen a gyerekek felé, ami egyedi és vonzó. Ennek első lépése a levéltári szaktudás eljuttatása olyan helyre, ahol „emberek is járnak”, ha „a látogató nem megy a levéltárba, majd a levéltár megy a látogatóhoz” alapon. Az Országos Levéltár – kezdetben Reisz T. Csaba és Trostovszky Gabriella vezetésével – 2007-től vett részt a Múzeumkertben rendezett Múzeumi Majálison, megjelent a Múzeumok Őszi Fesztiválján (Budapest Főváros Levéltárával és a Magyar Levéltárosok Egyesületével együtt), s elkezdte a Levéltári Éjszaka programsorozatot, rajzversenyt indítottak gyerekeknek szponzori támogatással, és így tovább. Valóban látszott, hogy részben ugyan a gyerekeken keresztül, de a felnőtteket is be lehet vonzani a levéltárba, amire azért is szükség van, mert a hagyományos módokon, a „levéltári elefántcsont-toronyban” várva többé nem lehet bővíteni a látogatók fogadását – s ezzel biztosítani a levéltár hoszszú távú jövőjét. 33 Mit jelent vonzónak lenni elméleti szinten? Két dolgot is, egyrészt magának a tananyagnak és a bemutatandó levéltári tárgyaknak, folyamatoknak kell érdekesnek lenniük, másrészt pedig a feldolgozás módjának. Ennek kiváló tanulásszervezési eszköze például a csoportmunka, az alapelveket tekintve pedig – a múzeumpedagógia „iránymutatását” elfogadva – az élménypedagógia a mérvadó. Ennek pszichológiai alapja, hogy viszonylagos biztonságérzés meglétével (szabályos ismétlődések), megfelelő feszültsé- get keltve (kaland, titok, illúzió) örömet kelteni (funkciógyakorlás, begyakorlott mozgások, csoportkohézió) a résztvevőkben. 34 Ez a három szempont talán elsőre csupán a kisiskolás korosztálynál tűnhet fontosnak, de betartásuk esetén bármilyen korú szemé- lyeket be lehet vonzani a levéltár hatókörébe. Egybecseng ez a pszichológiában ma mérvadó Ryan–Deci-féle önmeghatározási elmélettel (1985/2000), amely kimondja, hogy három alapvető pszichológiai szükségletünk van, amely biztosítja a motivációnkat és a jól-létünket: autonómia (eldönthetem, mit teszek), kompetencia (megélem, hogy képes vagyok rá), kapcsolat (kapcsolódhatok eközben másokhoz). 35 A levéltár fontos előnye emellett, hogy pedagógiai tevékenységük legtöbbször a nonformális oktatás körébe sorolható, tehát mentes az iskolai formalitás adta kötöttségektől – ennek fontossága pedig a jövőben növekedni fog. 36 A következőkben mindezeket figyelembe véve, a teljesség igénye nélkül két, vé- leményünk szerint előremutató vonulatot mutatunk be. *** 32 RÁCZ, 2013. 33 BATALKA–TAKÁCS, 2008. 38., REISZ T., 2013. 85–86., Koncepció MOL, 2007.; Koncepció MNL, 2015. 34 Vágola Éva előadása alapján GARADNAI, 2014. 89. 35 RYAN–DECI, 2000. 36 BOROSS–HERMANN–SOMFAI, 2013. 89., 91.; VÁGOLA, 2013. 61–62. (Az Európai Bizottság 2001. évi, Memorandum az életen át tartó tanulásról című dokumentuma nyomán)