Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. szám - Forrás és Érték - Hamerli Petra – Somorjai Ádám OSB: Lorenzo Schioppa első magyarországi nuncius a protestánsokról 1920–1924

Hamerli Petra–Somorjai Ádám OSB 36 ként vélekedett Schioppa tevékenységéről, amely olykor túlzott beavatkozást, illetve

beavatkozási szándékot jelentett az ország felekezeti viszonyaiba, nem világlik ki a

nuncius jelentéseiből. Mivel írásunk szándéka a forrásközlés, a szentszéki megbízott

küldetésének értékelésétől ez esetben eltekintünk. A magyarországi vallási–felekezeti helyzet Az első magyarországi nunciust megérkezésekor és az 1920 októberében tartott XIII.

Katolikus Nagygyűlésen is kitörő örömmel fogadták, amint arról Schioppa 1920. október 4-én és október 27-én beszámolt.

6 Ugyanakkor megállapította, hogy a katolikus felekezet mellett igen erős a protestantizmus jelenléte az országban, amelynek mind a

parlament, mind a sajtó kedvezni igyekezett. Az egyik magát kereszténynek nevező

parlamenti párt sem kizárólag katolikusokat számlál a tagjai között.

7 A sorrendben 155. jelentésében, amely 1920. november 23-án kelt,

8 a nuncius az első világháború,

valamint az 1918–1919-es forradalmak alatti időszak magyarországi vallási helyzetét elemezte, amelyben öt olyan okot fedezett fel, amelyek miatt a katolikusok politikai té-

ren kénytelenek voltak együttműködni a protestánsokkal a keresztény pártban. Az első ok a protestánsok létszámbeli növekedése volt, amit Schioppa a történelmi

országterület elvesztésének következményeként értékelt, miután ennek eredményeképp – noha arányukban a katolikusok többen lettek Magyarországon, mint korábban

voltak – a protestánsok száma is megnövekedett az országban. Ezenkívül pedig a protestáns vallásúak körében nagyobb volt az értelmiségiek aránya, mint a katolikusok kö-

zött. A magyar protestantizmus erősségét főként abban látta, hogy erősebb a hite és

nagyobb a szervezettségi foka. Schioppa szerint ez abból fakad, hogy a protestantizmus fokozatosan, saját erejéből nyerte el felekezeti egyenjogúságát. A kezdeti vallásüldözést követően a protestánsok lassacskán kivívták előbb a vallási toleranciát, majd a

szabad vallásgyakorlás engedélyezését. Az utóbbiért folytatott küzdelem hitében erő-

sebb közösséget formált, mint az állam kegyeihez hozzászokott, elkényelmesedett katolikusoké. A protestáns gyülekezetek és iskolák is a hívek összefogásának, anyagi áldozatvállalásának köszönhetően jöttek létre. Vagyis, Schioppa összegzése szerint, a

protestantizmus ereje ebben a közösségi erőben rejlett, függetlenül keresztény hitüktől.

A protestáns egyházak, a hívő tömegek támogatását élvezve, bevehetetlen erősségeknek számítanak. A második oknak a nuncius a katolikusok erkölcsi gyengeségét tartotta. Bár a katolicizmus az utóbbi években kétségtelenül virágzásnak indult Magyarországon, morálisan korántsem olyan erős, mint a protestantizmus. A magyar katolikus egyház erejét az

gyengítette, hogy kizárólag anyagi javaira és az állam támogatására támaszkodott. A

klérus nagy része – beleértve a szerzeteseket is – elszokott az egyházzal való kommu- 6 Lorenzo Schioppa 1920. október 4én kelt 9. sz., és 1920. október 27én kelt 56. sz. jelentése. A katol

ikus nagygy

űléseket az első világháborút követően 1920tól rendezték meg újr

a. 7 Lorenzo Schioppa 1920. október 24én kelt 47. sz. jelentése. 8 Lorenzo Schioppa 1920. november 23án kelt 155. sz. jelentése. Jelzete: S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria

–

Ungheria, pos. 1466

–

1467, fasc. 594, foll. 47r

–

50v.