Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. szám - Forrás és Érték - Hamerli Petra – Somorjai Ádám OSB: Lorenzo Schioppa első magyarországi nuncius a protestánsokról 1920–1924
Lorenzo Schioppa elsőmagyarországi nuncius a protestánsokról 1920–1924 37 nikációtól. [!] A püspökök között is akadtak jó néhányan, akik nem a legmegfelelőbben teljesítették a feladatukat. Schioppa azonban – legnagyobb örömére – azt tapasztalta, hogy ez a hanyatlás megállt, és 1920-ra a katolicizmus újjászületésnek indult Magyarországon. A niuncius szerint ez nem csekély mértékben a Zichy Nándor (1829–1911) által alapított Néppártnak volt köszönhető, 9 noha a pártnak nem volt jelentős súlya a politikai életben. A nuncius megfigyelése szerint a magyar katolikusok azonban még így is távol állnak attól, hogy számuknak megfelelő erőt képviseljenek. Ez nemcsak a protestánsokkal szemben jelent veszélyt, hanem a szabadkőművesekkel szemben is, akiket – mint írja – az ateisták és a zsidók támogatnak. Ez a liberális és radikális befolyás, amely a 19. szá- zad utolsó negyedét és a 20. század első éveit jellemezte Magyarországon, állandó fenyegetést jelentett a vallási érdekek szempontjából, főleg az oktatásra. 10 Ebből ered a harmadik ok, amely Schioppa szerint szükségessé tette a katolikusok és a protestánsok együttműködését: közös érdeknek bizonyult az egyházi oktatás megmentése. Magyarországon az iskolák nagy része egyházi kézben volt, ám a 19. szá- zadtól kezdődően az állam egyre nagyobb teret kívánt betölteni az oktatásban. A küzdelemben a katolikusok gyengének bizonyultak és sok intézkedést elfogadtak, a protestánsok azonban, akik – szerinte – többségben voltak a parlamentben, így sikeresen ellenálltak az oktatást érintő beavatkozásokkal szemben. Ez hívhatta életre az együttmű- ködést. Később azonban – Schioppa meglátása szerint – a protestánsok inkább a zsidósággal kezdtek együttműködni, a katolikusok pedig magukra maradtak. Egyedül Zichy pártjának sikerült teret nyernie a közéletben és a sajtóban. A bolsevizmus előretörését, majd leverését követően a protestánsok nem kívántak több együttműködést a zsidósággal, így ismét a katolikusokhoz fordultak, akik – attól félve, hogy nemleges reakció esetén a protestánsok visszapártolnak a zsidókhoz, és újból proletárdiktatúra lesz az országban – elfogadták ezt a közeledést. A keresztény párton belüli együttműködés negyedik okát Schioppa abban találta meg, hogy nehéz lenne a párt feloszlatása. Személy szerint nem tudta bizonyossággal megállapítani, hogy a párton belüli együttműködés folytatódhat-e és folytatódnia kell-e. Voltak, akik úgy vélekedtek, hogy egy tisztán katolikus szervezet nem lehetett volna sikeres, mert nemhogy többséget nem képviselt volna a parlamentben, de még számottevő kisebbséget sem. A legjelentősebb katolikus politikusok közül – mint például Apponyi Albert – kevesen vettek volna részt egy ilyen pártban. Ráadásul egy katolikus szerveződés eredményezhette a protestánsok pártba tömörülését is, akik a nuncius meglátása szerint erősebbek lettek volna, valamint szövetkeztek volna a nem gyakorló katolikusokkal, a liberálisokkal és a zsidókkal is. Mások úgy tartották, hogy a katolikusok és a protestánsok egysége nem volt szívből jövő, hanem inkább az ország akkori nehéz helyzetéből fakadt. Schioppa valószínűsítette, hogy a földreform 11 kivitelezését 9 Katolikus Néppárt, 1894 végén alapította Zichy Nándor. 10 Lorenzo Schioppa 1920. november 23án kelt 155. sz. jelentése. Jelzete: S.RR.SS. AA.EE.SS. AustriaUngheria, pos. 1466 – 1467. fasc. 594, foll. 47r – 50v. 11 1920. évi 36. törvénycikk el elfogadott Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszterhez köthető földreformról van szó.
