Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Forrás és Érték - Gaálné Barcs Eszter: Levelek a tanyáról. Pest megyei tanyavilág 1968-ban

Levelek a tanyáról – Pest megyei tanyavilág 1968-ban 41 si lányok és asszonyok életével kapcsolatos fontos kérdések összegyűjtéséről a Szolnok

Megyei Néplap felhívást tett közzé.

15 1968 májusában a MNOT és a Magyar Vöröskereszt együtt jelentette meg a tanyai asszonyoknak szóló levelet.

16 A két szervezet közös

célkitűzése a tanyán élő nők felvilágosítása és nevelése volt. A megyei nőtanácsok 700700 példányt kaptak kiosztásra. A levél eljuttatását és „célszerű felhasználását” a Vö-

röskereszt és a Nőtanács járási titkárai együtt oldották meg. A MNOT által kibocsátott kérdőíveket, az ún. „Tanyai leveleket”

17 Pest megye három járásába küldték ki: a Ceglédi járásba 250, a Nagykátai járásba szintén 250, a

Dabasi járásba pedig 200 kérdőívet.

18 A Ceglédi járás három településéről 49 db, a

Nagykátai járásból 136 db kérdőív, a Dabasi járásból 58 db érkezett vissza a MNOT Pest Megyei Titkárságához. A tanyai leveleket az asszonyok bérmentesítés nélkül

küldhették a Megyei Nőtanács belvárosi Steindl Imre utca 12. szám alatti központjába A megyében kiadott levelek 35%-át kapta meg tehát a megyei titkár. A MNOT

helyi szervezete által kiállított összefoglaló jelentésben a Dabasi járásból megküldött

kérdőívek anyagát nem dolgozták fel. Írásomban ez utóbbi adatokat is felhasználtam. A kérdőív 27 kérdést tartalmaz, név nélkül kellett kitölteni, de a járást és a tanya

címét viszont kérték feltüntetésre. A kérdéseket hat nagyobb egységbe foglaltam. Az

első blokkban a tanyával kapcsolatos általános kérdések találhatók: hány kilométerre él

az illető a községtől, illetve nagyobb településtől, vezet-e lakóhelyére bekötőút, van-e villany, van-e művelődési helyiség, van-e bolt, és milyen az áruellátás, illetve építenek-e új házat a tanyán. A második kérdéskör a megkérdezett szűkebb környezetének vizsgálatára szolgált. Választ vártak arra, hogy hány szobás lakása van a kérdőív kitöltőjének, hány tagú

a családja, hány és milyen életkorú gyermeke van, milyen távolságra járnak a gyermekek iskolába, milyen tanulmányi eredményeket érnek el, felnőtt gyermekei milyen pá-

lyát választottak és hol dolgoznak, illetve ki segít a ház körüli munkákban. A kérdőív következő részében a kulturális élettel kapcsolatban vártak válaszokat a

kérdőív összeállítói. A nők művelődési lehetőségeikről nyilatkozhattak, illetve leírhatták rendelkeznek-e televízióval, rádióval. Külön kérdésben érdeklődtek a téli szabadidő

eltöltéséről. Leírhatták a megkérdeztettek, hogy miről hallgatnának szívesen előadást

és voltak-e már nőtanácsi rendezvényen. Az egészségügy helyzetére vonatkozott a két alábbi kérdés: Helyben vagy hány kilomé-

terre van az orvos? Milyen segítséget kap a védőnőtől gyermekei gondozásában? A tanyai gazdaságokról kaphatunk képet a háztáji gazdaság termékei iránt érdeklődő kérdésekre adott válaszokból, és az állattartásra adott feleletekből, illetve, hogy

termékeit hogyan értékesíti a válaszadó. Különálló témának tekintettem azt a kérdést, hogy mi könnyítené meg a lakóhelyén élő emberek életét. 15 Szolnok Megyei Néplap, 1967. április 9. 83. szám 3. 16 MNL PML XXVIII.11.75/68. 17 Az összefoglaló jelentés ezzel a névvel illeti a kérdőíveket. 18 MNL PML XXVIII.11. Információs jelentések, tanyai levelek.