Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Forrás és Érték - Gaálné Barcs Eszter: Levelek a tanyáról. Pest megyei tanyavilág 1968-ban

Gaálné Barcs Eszter 40 A kommunista hatalom radikális átalakítást célzó intézkedései a tanyák világát sem kerülték el. 1949. január 22-én a 630/1949. Kormányrendelet értelmében Erdei Ferenc vezetésével létrehozták az ún. Tanyai Tanácsot.

7 A tanyaközpontok megalakítása mellett

már 1949 tavaszától ezek községesítése is megfogalmazódott.

8 A megyékben a Magyar

Dolgozók Pártja által kitűzött irányvonal, a Tanyai Tanács Titkárságának utasításainak

megvalósítása a tanyai előadók feladatkörébe tartozott. A Pest megyei tanyai előadó

munkatervének része volt többek között a külterületen való építkezési tilalom betartá-

sának ellenőrzése, de emellett a Rákosi per áttanulmányozására és kijegyzetelésére is

kellő időt kellett fordítania ideológiai fejlődése érdekében.

9 A Pest megyében található tanyák a Duna-Tisza közi tanyák közé sorolhatók. A

kommunistákkal együttműködő, több miniszteri posztot is betöltő Erdei Ferenc a

Cegléd és Nagykőrös környéki tanyákat ún. túlfejlődött tanyaként jellemezte.

10 Ez azt jelentette, hogy e térség tanyái meghaladták más vidékek tanyáit, önállósultak és kialakulásukban is megelőzték a többit. A rendszerváltás utáni kutatások szintén azt tá-

masztják alá, hogy a Duna-Tisza közi tanyák gazdasági szerepe és fejlődése a II. világháború után eltérő volt, más vidékek tanyáitól. Csatári Bence 2010-ben megjelent tanulmányában a következőket írta: „Ezen tanyák gazdálkodási rendszerének részbeni továbbélését a szakszövetkezeti üzemforma tette lehetővé. A tanyai gazdaság úgynevezett tagi gazdasággá

vált, a tanyás gazda lényegében folytatni tudta mezőgazdasági tevékenységét, tagi hozzájárulást ugyan

fizetett, de az 1970-es, 1980-as években már komoly méretű, integrált háztáji gazdaságok is kialakultak. A tanyák ezen térségekben, ahol képesek voltak megújítani gazdasági funkcióikat, lényegé-

ben megmaradtak, sőt részben meg is újulnak.”

11 Az 1960-as évek végén Pest megye kiterjedt tanyavilággal rendelkezett. 579 külterületi és tanyai településen élt a megye lakosságának 10%-a, nagyrészt Cegléd, Nagyká-

ta és Nagykőrös környékén.

12 A megyei pártbizottsági ülés előadója szerint a tanyai lakosság számarányának évről-évre csökkenő tendenciáját figyelembe véve is sokáig

számolni kell létezésükkel. A forrásként használt felmérés készítője a Magyar Nők Országos Tanácsa (MNOT)

1957-ben alakult meg és 1989-ig működött. Elődje a Magyar Nők Demokratikus Szö-

vetsége (MNDSZ), mely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére – elvileg pártok feletti szervezetként – jött létre 1945-ben. A MNOT a Hazafias Népfront keretein

belül nem kívánt az MNDSZ-hez hasonló női tömegszervezetként működni, hanem

kizárólag szociális, kulturális, egészségügyi kérdésekkel foglalkozó mozgalomként definiálta magát.

13 A szervezet fennállása alatt több tárgyban is végzett felmérést a lakosság köré-

ben.

14 Az egyik ilyen nagy volumenű országos kezdeményezés 1967-ben indult. A falu- 7 Az 1954. III. törvénycikk szüntette meg a Tanyai Tanácsot. MKL 656. 8 JUHÁSZ, 2016. 11.; BLAZOVICH, 2010. 9 MNL PML XXXV. 1. MDP Pest Megyei Bizottságának jegyzőkönyvei 2. kötet 107. 10 ROMÁNY, 1973. 17. 11 GLATZ–CSATÁRI–T. GÉMES, 2010. 14. 12 MNL PML XXXV.51. 2/88 ő. e. 1969. május 16. 13 Dunántúli Napló, 1957. január 25. 21. szám. 2. 14 Felmérés készült többek között az általános iskolai napközis ellátottságról 1978-ben, az üzemi női dolgozók körében 1979-ben. Nógrád. 1978. március 25. 72. szám. 3.; Népújság, 1979. április 25. 95. szám 3.