Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Forrás és Érték - Gaálné Barcs Eszter: Levelek a tanyáról. Pest megyei tanyavilág 1968-ban

39 GAÁLNÉ BARCS ESZTER LEVELEK A TANYÁRÓL PEST MEGYEI TANYAVILÁG 1968-BAN A magyar tanya, ezen belül az alföldi tanyavilág kulturális örökségünk része, s elsősorban szépirodalmi műveknek, neves íróknak köszönhetően vált szélesebb körben ismerté. Írásunk a Pest megyei tanyák még kevéssé feltárt életéhez kíván női szemszögből írt levéltári forráscsoportot bemutatni. A Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárának őrizetében található, a Magyar Nők Országos Tanácsa Pest Megyei Titkárságának iratai között talált 243 db kérdőív és az erről készült összefoglaló jelentések a Ceglédi, a Nagykátai és a Dabasi járá-

sok tanyavilágáról szólnak.

1 A Pest megyei felmérésről fennmaradtak levéltárunkban

az asszonyok által kézzel kitöltött kérdőívek, egy kézzel írt megyei összesítő elemzés,

illetve a Nagykátai járási nőtanács titkára által gépelt, Nagykáta járásra vonatkozó öszszefoglaló jelentés is. A tanya fogalmi meghatározása

2 a Magyar Néprajzi Lexikon szerint: „az alföldi vá-

rosok és falvak határában szétszórtan álló, rendszerint egy lakóépületet és néhány hozzá tartozó

gazdasági épületet magába foglaló, paraszti használatú állandóan lakott magános telep.”

3 Az 5/1961. (III. 19.) ÉM sz. rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat előírásai

alapján: „Külterületi lakotthely a város (község) államigazgatási határa és a központi és egyéb belterületi határ között levő település. Külterületi lakotthelyhez tartoznak többek között az alábbi telepü-

lések: A külön egységet képező, teljesen magányos vagy szétszórt tanyák, szolgálati őrhelyek (vasúti

őrház, erdőőrház, gátőrház), állami gazdaságok, termelőszövetkezetek.”

4 A tanyai lakosság számának alakulása szoros összefüggésben volt a hagyományos

magyar településszerkezet átalakulásával. A háború előtti adatokkal megegyezően a

külterületi népesség száma 1949-ben 1,6 millió volt, 1970-re ez a szám 700 ezerre csökkent.

5 Ismeretes, a folyamat felülről irányított átalakítások következménye volt. A

tanyai és pusztai lakosság nagy hányadának kihalása, illetve beköltözése a városokba és

falvakba jellemzi ezt a korszakot.

6 1 A páratlan értékű iratanyagra Kiss Anita igazgató-helyettes hívta fel a figyelmemet. 2 A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot 1975–1980-ban vezető Romány Pál több művében is

foglalkozik a tanyavilággal. (ROMÁNY PÁL: A tanyarendszer ma. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1973.; A tanya

fogalom változásairól lásd BECSEI JÓZSEF: A tanya-fogalom tartalmáról. Földrajzi Értesítő. XLII. évf. 1993.

1–4. füzet, 35–40. 3 MNL 1982, 189. 4 KSH 1970, 1972. 586. 5 ROMSICS, 2003. 479. 6 Belső vándorlás is jellemezte a korszakot: Az alföldi és más agrárrégiókból elköltözöttek tömegei jelentek meg Budapesten és Pest megyében, így az itt élők száma együttesen több mint egyötödével

növekedett. (Ö. KOVÁCS, 2012. 416.)