Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Forrás és Érték - Lengyel Eszter: Levéltári források a Kapuvári Járás 1945 utáni agrártörténet-írásához
Levéltári források a Kapuvári Járás 1945 utáni agrártörténet-íráshoz . 29 A kapuvári járás földreform végrehajtásának elemzésére a Sopron Megyei Földbirtokrendező Tanács, valamint a Kapuvári Földigénylő Bizottság iratait emelem ki. Az iratokból képet kapunk az igénylők és juttatottak számáról, foglalkozásáról, valamint a kiosztott földekről. 6 Az MDP és MSZMP központi szervei Az 1948ban kényszeregyesítéssel létrehozott Magyar Dolgozók Pártja (MDP) kö zponti apparátusában szervezetileg meghatározott munkamegosztást kezdetben tize nhét, az ezt követő átszervezések után pe dig kilenc osztály végezte. 7 Az osztályok felügyeletének feladatát a Politikai Bizottság (PB) tagjai látták el. Eze k közül az osztályok közül e kutatás során elsősorban a Mezőgazdasági és Szöve tkezeti Osztály munkája során keletkezett iratanyag ot vizsgált am . A Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztályt 1948 novemberében szervezték meg, amikor egyesítették az Agrárpolitikai Osztályt a Szövetkezetpolitikai Osztállyal. Az osztály feladatkörét 1950 májusában így körvonalazták: „a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén a párt vezető szervei határ ozatainak végrehajtását ellenőrizze, továbbá a Káder Osztállyal együtt ezen a területen részt vegyen a káderjavaslatok elkészítésében és javaslatokat dolgozzon ki a párt vez ető szerv ei számára a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a mezőgazdasági term elés színvonalának emelése érdekében.” Az MDP központi osztályai irányították az alsóbb szintű pártszerveket, a miniszté- riumokat és más országos hatáskörű szerveket, a társadalmi és tömegszervezeteket. Így a Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztály hatáskörébe tartozott a Földművelésügyi Minisztérium, a mezőgazdasági tudományos intézetek, a mezőgazdasági szakiskolák és a Gépállomások Politikai Osztálya. 8 A pártközpont osztályai azonban az országos vezető szervek, azokon belül az operatív vezető szervek, elsősorban a Politikai Bizottság és a Titkárság alárendeltségében működtek. Már 1949-ben tételesen kimondták: „Az osztá- lyok nem önálló szervek, hanem a választott szervek kisegítő szervei”. 9 Az 1956. november 1jén megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első szervezeti szabályzatát az 1957. júniusi pártértekezleten fogadták el. Ennek érte lmében a legfontosabb központi vezető szervek a Kongresszus, Központi Bizottság (KB), Politikai Bizottság (PB), Titkárság, Központi Ellenőrző Bizottság (KEB) vo ltak. 10 Formai értelemben az MSZMP követte az MDP szervezeti felépítését. 6 MNL GYMSM SL XVI I/501. 12. és XVII/518 . 7 Osztályok: Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, Agitációs és Propaganda Osztály, Káderosztály, Álla mgazdasági Osztály, Mezőgazdasági és Szövetkezeti Osztály, Adminiszt ratív Osztály, Nemzetközi Kapcs olatok Osztálya, Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály, Magyar Munkásmozgalmi Intézet. forrás: http://www.natarch.hu/m_szekcio.htm 8 T. V ARGA , 1988. 9 T. VARGA, 2005. 7–19. Bevezető. 10 N ÉMETH , 1995. 4 – 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt központi vezető szerveinek rövid szerve zettö rténete.
