Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Forrás és Érték - Lengyel Eszter: Levéltári források a Kapuvári Járás 1945 utáni agrártörténet-írásához
Lengyel Eszter 30 A Központi Bizottság mellett munkabizottságok, munkaközösségek működtek, m elyek közül a legfontosabbak az 195 7. január 24től működő Agrárpolitikai Bizottság, majd 1959. január 20tól 1962. októberi megszűnéséig a Mezőgazdasági Bizottság. Az Agrárpolitika Bizottságot azzal az elképzeléssel hozták létre, hogy a Falusi Osztály mellett működjön, feladata pedig a pá rt vezető szervei elé kerülő mezőgazd asággal kapcsolatos előterjesztések megvitatása, valamint a mezőgazdasági jellegű polit ikai és gazdasági kérdések kidolgozásában való részvétel volt. További feladatai voltak a párt legfontosabb agrárpolitikai jellegű h atározatainak kidolgozása, az intézkedések végrehajtásának felülvizsgálata, valamint javaslattétel a hibák kiküszöbölésére és font osabb elméleti jellegű kérdések tisztázása. Vezetője Fehér Lajos volt. 1959. január 20án a PB határozatot hozott az Agrárpoli tikai Bizottság megszüntetéséről, helyette pedig a Mezőgazdasági Bizottság létrehozásáról. A Mezőgazdasági Bizottság feladata a mezőgazdaság szocialista átalakításával kapcsolatos kérdések kidolgozása volt, a mezőgazdasági termelés fellendítésének eredmén yesebb irányítása érdekében pedig a KB tanácsadó szerveként jelölték meg. Feladata volt a párt vezető szervei elé kerülő fontosabb határozat tervezetek vélem é- nyezése. A bizottság tevékenysége kiterjedt a párt- és állami szervek tevékenységének összehangolá sára is. A Mezőgazdasági Bizottság tevékenysége felett a KB gyakorolt f elügyeletet. Általában 23 havonta ülésezett, az ülésekről jegyzőkönyveket készítettek. A bizottság munkája során nem születtek határozatok, csak ún. megállapodások, amelyek megvalósulá sát rendszeresen figyelemmel kísérték, és az üléseken visszatértek rá. 1962 után az Államgazdasági Bizottság foglalkozott tovább a mezőgazdaság kérdéseivel. 11 Az 1960. januártól működő Államgazdasági Bizottság 1966tól Gazdaságpolitikai n é- ven, 1988tól 1989 . októberig pedig Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság néven működött. 12 Végül a KB mellett, 1966. december 3. és 1989. október 7. között működő Sz ö- vetkezetpolitikai Munkaközösséget említeném meg. 13 Elnökének Fehér Lajost válas ztották meg. Tevékenységeké nt elvi kérdések megvitatását határozták meg . Megvitatta a szövetkezeti politika legfontosabb kérdéseit és állást foglal azokban. Részben saját kezdeményezésre előkészített anyagokat, részben egyéb szervekben készült anya gokat és álláspontokat tárgyalt meg . 14 A választott testületek munkaszervezete a függetlenített központi apparátus volt, amelynek feladatai közé tartozott a pártszervek döntéseinek előkészítése, a végrehajtás megszervezésének és ellenőrzésének segítése. A KB osztályai készítették a testületi el ő- terjesztéseket, személyi javaslatokat a különböző állami, gazdasági, szakmai és tud ományos intézetek tapasztalatainak, javaslatainak felhasználásával. 15 1966ig több néven létezett önálló Falusi és Mezőgazdasági Osztály ( 1956tól F alusi, 1958tól Mezőga zdasági Osztály). Az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztálya sz á- 11 N ÉMETH , 1995. 364 – 366. Munkabizottságok. 12 N ÉMETH , 1995. 7 – 8. 13 U O . 14 N ÉMETH , 1998. 287 – 288. Munk abizottságok, munkaközösségek. 15 N ÉMETH , 1995. 10.
