Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Horváth J. András – Németh Ágnes: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2017. évi vándorgyűléséről

Horváth J. András–Németh Ágnes 18 tézmények nem voltak képesek eleget tenni a sokszorosára nőtt igényeknek, így merült

fel, hogy az orvoskar saját kari intézményt hozzon létre Collegium Medicorum, illetve

az azon belül működő Mensa Medica elnevezéssel. Bár a kezdeményezés a tanári karból indult ki, a szervezésbe természetesen a hallgatóságot is bevonták. A célra sikerült

megszerezni a karhoz közeli egykori dohánygyár épületét, de a lendületes szervező-

munkát előbb az infláció nehezítette, majd a proletárdiktatúra blokkolta. Ennek ellené-

re 1920 végén már 350 hallgató kapott ingyenes vagy féldíjas ellátást a menzán. Hasonló témát érintett

Osváth Zsolt, a Szent István Egyetem

Entz Ferenc Köny

vtár és Levéltár (SZIE EFKL) levéltárvezetőjének „A Mensa Academica a Szegedi F

erenc József Tudományegyetemen” címen tartott előadása. A szegedi Ferenc József

Tudományegyeteme

n a Diákjóléti és Diákvédő Iroda részeként szervezték meg a

– a Ferenc József Tudományegyetemen Szegedre kerülésével egyidőben (1921)

– az Egy

etemi Diákasztalt (Mensa Academica). Célja: „hogy a szétszórva étkező egyetemi hallg

atókat egységesítse és nekik,

önköltségen tápláló és egészséges élelmezést (egyelőre

ebédet és vacsorát) nyújtson.” A menza az 1931

–

1932. tanévtől önálló diákjóléti i

ntézménnyé vált. Az 1931. március 14ei egyetemi tanácsülésen

– elfogadták szervezeti

szabályzatát is. Irányító testület

ei a Végrehajtó Bizottság és az Intézőbizottság voltak,

élén választott tanárelnök

– az egyetem valamelyik nagy tekintélyű és „szociálisan é

rzékeny” professzora (pl.: Buday Árpád, Kolosváry Bálint, Várkonyi Hildebarnd) állt. A

szegedi Ferenc József Tudomán

yegyetemen működött Egyetemi Diákasztal (Mensa

Academica) kutatásának elsődleges forrásai az Egyetemi Diákasztal (Mensa

Academica) tevékenységéről szóló minden tanévben nyomtatásban kiadott jelentések. Szögi László (ELTE BTK) c. egyetemi tanár a magyar felsőoktatás aranykoráról tartott szemléletes előadást, mondandóját öt témakör köré csoportosította: a hazai felsőoktatás

intézményi hálózatának változásai az első világháborúig, a hallgató létszám növekedésé-

nek problémái, az egyetemi szemináriumi rendszer bevezetése (elitképzés, tömegképzés),

vita az egyetemek jellegéről (egyszerre állami és egyházi) és az egyetemi hallgatók szervezetei, mozgalmai, az egyetemi élet átpolitizálódása az 1890-es évek után. Zsidi Vilmos, a Budapesti Corvinus Egyetem Levéltárának vezetője az Oktatás- és

tudománytörténeti szekció eddigi működését tekintette át. A szekcióülés zárásaként került sor a szekció vezetőjének és helyettesének megvá-

lasztására, amelynek során Zsidi Vilmost szekcióvezetővé, Koltai Andrást, a Piarista

Levéltár vezetőjét pedig szekcióvezető-helyettessé választották meg. * A Levéltár-pedagógiai szekció ülésén nagyszámú érdeklődő vett részt. Az első részben

Rácz Attila szekcióvezető elnöklésével előadások hangzottak el, többségük a különbö-

ző levéltár-pedagógiai programokat, illetve az azokban szerzett tapasztalatokat mutatták be. Apáti Anna Zita főlevéltáros a Magyar Nemzeti Levéltárét, Batalka Krisztina főlevéltáros a BME Levéltárét, Erős Krisztina levéltáros az MNL Zala Megyei Levéltárét, Lakatos Andor levéltárvezető a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltáráét, Pál Ferenc levéltáros az MNL Vas Megyei Levéltáráét. Németh Ildikó, az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának főlevéltárosa a módszertani problémákról számolt be. Ezt követően Verítékkel vagy ésszel? – avagy a levéltár-pedagógiai munka szakmai és menedzseri

aspektusai címmel kerekasztal-beszélgetés keretében cseréltek eszmét az aktuális, illetve