Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Kilátó - Horváth J. András: Levéltárértelmezés, forrásértékelés és levéltárhasználat az Archivar 2010—2016 közötti évfolyamainak vezető írásaiban
Levéltárértelmezés, forrásértékelés és levéltárhasználat az Archivar 2010-2016 évfolyamainak számaiban 67 dolgozandó levéltári iratképzés koncepciójáról, amely felkeltette a német városok szö- vetségének az érdeklődését is. A dokumentum – ami talán megnyugtatóan hatott – ugyanakkor nem az iratképzési gyakorlat átalakításának az igényével született. Az értelmezést a marburgi levéltáros iskola igazgatónője egy példákat is felsoroló közleményben igyekezett megkönnyíteni. 11 Eszerint az adott önkormányzati iratképzők esetében a községi élet valamennyi vonatkozását szükséges érinteni, hiszen bizonyos, hogy paradigmaváltásnak vagyunk tanúi, s ma már önkormányzati levéltárak vonatkozásában legalábbis a helyi életvilág (Lebenswelt) kategóriarendszerének kidolgozását kell célként kitűzni. Bevezetőjében Irmgard Christa Becker azt hangsúlyozta, hogy mivel eddig az egyedi irategységeket döntően az igazgatás kontextusában értékelték, ez csupán hézagos értéktartalmú levéltári irategyütteseket eredményezhetett, amely a község aktorainak csak bizonyos köreire korlátozódott. Kis túlzással, mondhatnánk szinte csak véletlenszerű- en került nem közigazgatási eljárás nyomán keletkezett iratanyag a levéltárba. A helyi szintű levéltári iratanyag létrehozásának legfőbb feladatát a cikk szerzője a helyi társadalom és az életviszonyok megfelelő ábrázolásában jelölte meg. Eseményeket, jelenségeket, struktúrákat, a cselekvő személyeket nagyban és kicsiben egyaránt dokumentálni kell, figyelembe véve a politikai, gazdasági, szociális és kulturális történéseket. Nem hagyható figyelmen kívül ugyanakkor a jogbiztosító érték szempontja sem, mindazonáltal a kö- zségi levéltáraknak a maradandó értékű anyag meghatározásakor a hivatalos és a nem hivatalos iratokra egyaránt tekintettel kell lenniük. Adott dokumentációs profil esetében a követelmények a következők: a helyi életviszonyok kategorizálása; a dokumentációs célok, valamint a szükséges dokumentációs szintek és az annak megfelelő források meghatározása; mindennek megfelelő levéltári állományok és regisztratúrák megjelölése; levéltárérett állományok értékelemzése kvalitatív és kvantitatív szempontok alapján; az átvétel és a végleges tárolás biztosítása a megfelelő levéltári intézményben. A fenti levéltári forrásértékelési szempontokat magának a levéltárosi hivatásnak, továbbá az elektronikus iratképzésből fakadó és a feladatokat az iratképző közvetlen kö- zelségébe helyező problémákat igyekezett átfogni Robert Kretzschmar elvi igényű tanulmányában. 12 Az elmúlt két évtizedben nemcsak a levéltári munka, de mint írja – összefüggésben főként a 21. századi digitális korszak kihívásaival – maga a levéltárosi önértelmezés is átalakult. A tanulmány első részében a levéltári értékszempontok alakulásá- val, a másodikban a levéltári irat képzésére és az iratkezelés összefüggésére veti figyelmét a szerző az ügyirattan és a levéltártudomány szempontjaira alapozva. 11 B ECKER , I RMGARD C HRISTA : Arbeitshilfe zur Erstellung eines Dokumentation sprofils für Komm unalarchive. Einführung in das Konzept der BKK zur Überlieferungsbildung und Textabdruck. Archivar. Zeitschrift für Archivwesen. 62. évf. 2009. 2. sz. 122 – 131. 12 K RETZSCHMAR , R OBERT : Auf dem Weg in das 21. Jahrhundert: Archivische Bewertun g, Records M anagement, Aktenkunde und Archivwissenschaft. Archivar. Zeitschrift für Archivwesen. 63. évf. 2010. 2. sz. 144 – 150.
