Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Kilátó - Garadnai Zoltán - Szatucsek Zoltán: A Magyar Nemzeti Levéltár nemzetközi kapcsolatai
Garadnai Zoltán – Szatucsek Zoltán 46 tették, intenzitásának korlátait pedig a 20. század második felében a hidegháború külpolitikai viszonyai, 4 később a pénzügyi nehézségek, majd a nyugati orientáció erősödé- sével pedig a nyelvi korlátok jelentették. 5 Ehhez képest a nemzetközi levéltári kapcsolatok természete az elmúlt húsz évben alapvetően átalakult. Az infokommunikációs forradalom a szakmai tájékozódás új lehetőségeit nyitotta meg, a levéltárak társadalmi szerepe új, globális hangsúlyokat kapott, Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, miközben a – korszerű értelmezésű – archivisztika végleg különvált a történetírástól, az elektronikus iratok megjelenése pedig a legnagyobb kihívást jelenti a modern levéltárak megjelenése óta. A tájékozódás és kapcsolattartás új lehetőségei Korábban a nemzetközi kapcsolatokban meghatározóan intézményvezetők vettek részt. Ezek a kapcsolatok értelemszerűen elsősorban a kulturális diplomáciára szorítkoztak, hasznosulásuk közvetett maradt. A technológiai forradalom mára bárki számá- ra lehetővé teszi a bekapcsolódást a nemzetközi szakmai közéletbe, az eredmények pedig kézzel foghatók. Az Internet lehetővé tette a vezető külföldi szakmai folyóiratok, The American Archivist, Archivaria, Archival Science online elérését. Az olcsó és egyszerű online publikálás új folyóiratok (D-Lib, Ariadne) megjelenését segítette elő. Az intézmények és levéltári projektek weblapjai gazdag és minőségi szakmai tartalmat tesznek hozzáférhetővé, a levéltárosok a közösségi médián, szakmai blogokon – http://archivesblogs.com/ – keresztül közvetlenül tudnak megnyilvánulni. A kommunikáció alternatív csatornáiként születtek meg a szakmai levelezőlisták. Az email, de még inkább az online telekonferenciák a földrajzi távolság a kommunikáció új eszkö- zeivel lehetővé tették nemzetközi kollaboratív projektek megvalósítását. A levéltárak társadalmi szerepének alapvető megváltozása Az információs társadalom fogalmának kialakulásával egy időben jelent meg a levéltárban őrzött információhoz való általános hozzáférés igényének összekapcsolása az alapvető szabadságjogokkal. 6 Általánosan elfogadott elvvé vált, hogy a levéltári anyag szabad használata hozzájárul a közigazgatás átláthatóságához, hozzásegíti az állampolgárokat a kormányzat ellenőrzéséhez, erősíti a közösség tagjainak közügyekkel való kapcsolatát és a politikai üzenetekkel kapcsolatos kritikai attitűdöt. A köziratokhoz való szabad hozzáférés képes megakadályozni, hogy a hatalom visszaéljen a történelem- 4 A hidegháború évei alatt a nemzetközi szakmai szervezetek – így a Levéltári Tanács is – a diplomácia k iterjesztéseként működtek. Jól példázza ezt az a tudósítás, amelyben Ernst Posner , a Németországból emi grált ameri kai levéltáros, a Society of American Archivist elnöke leírja, hogy 1961es varsói útját megelőz ő- en behívatták a Külügyminisztériumba eligazításra. „Before leaving for Warsaw, your reporter [értsd: a szerző] had called at the Department of State to explain the purpose of his trip to Poland and to receive appropriate advice. As suggested by Mr. Frank Siscoe, Director, Soviet and Eastern Europe Exchange Staff, he called on Mr. Yale Richmond, cultural affairs officer at the U.S. Embassy in Warsaw, where his im pending visit had been announced. Although the Embassy was officially closed when he went there on Saturday, May 21, Mr. Richmond came to the office in the forenoon and expressed considerable interest in the activities of the conference. At the Embassy, it was a heartwarming experience to see things courteously and efficiently managed by a United States Marine guard on duty.” ( P OSNER , 1961. 22 – 23. 5 S ZÖGI , 2002. 48 – 55. 6 NORBERG, 1999. 193–208. http://hrcak.srce.hr/file/16235
