Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Kilátó - Garadnai Zoltán - Szatucsek Zoltán: A Magyar Nemzeti Levéltár nemzetközi kapcsolatai

A Magyar Nemzeti Levéltár nemzetközi kapcsokatai 47 mel, meghamisítsa és saját politikai céljai érdekében használja a tényeket.

7 Az informá-

ciós társadalommal kapcsolatos alapvetések között megjelentek az információhoz való

hozzáférés gazdasági,

8 politikai ellenőrzési és emberi jogi aspektusai.

9 Ezzel a levéltá-

raknak fontos szerep jutott a nemzetközi jog érvényesítésében. EU-csatlakozás Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozásával egyidejűleg további nyolc tagállammal bővült az Európai Unió, és az azóta csatlakozott további három tagállammal a

levéltári együttműködés korábban nem létező keretei jöttek létre. Bár a kulturális terü-

let az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkelye szerint lényegében tagállami hatáskör, így az Unió szerepe kimerül a koordinálásban, ezt a szerepüket az Unió intézmé-

nyei a kezdetektől fogva komolyan veszik. Ezt tükrözte az Európai Unió Tanácsának

2003. május 6-án elfogadott határozata, amely a közgyűjteményi területek közül egyedüliként egy, közvetlenül az Európai Bizottság Titkársága alatt működő európai levéltári szakértői csoportot (European Archives Group) hozott létre és működtet azóta is. A

nem előzmények nélküli – egészen 1991-ig visszavezethető

10 – kezdeményezés aktívan

támogatja és ösztönzi az európai levéltári együttműködést, stratégiát ad, konkrét tevé-

kenységeket vár el és kér számon, de ami legalább ennyire jelentős, a kulturális, tudományos és informatikai fejlesztési programokon keresztül jelentős finanszírozással já-

rul hozzá a levéltárak tevékenységéhez. Professzionalizáció – együttműködés a nemzetközi levéltári szervezetekkel A levéltárosok kettős identitásának problémája régóta ad témát a levéltári szakirodalomnak. Az előzőekben már említett társadalmi változások, a levéltárak megváltozott

helye a világban, a sajátos, a levéltári munkát megalapozó speciális kompetenciák szerepének felerősödése felgyorsította a levéltári szakma professzionizálódásának folyamatát, a történettudományi ismeretektől a hangsúly egyre inkább az archivisztika önállósodása és a kapcsolódó új tudásterületek felé tolódott el. Az integrált szolgáltatások,

így például az európai digitális kulturális örökség kapcsolt szolgáltatásai megkövetelik 7 NORBERG, 1999. 200–201. 8 A levéltári anyag gazdasági jelentőségét elsősorban a közadatok másodlagos felhasználásával kapcsolatos

európai szabályozás hozta be a közbeszédbe. „A közszféra információi további felhasználási lehetőségeinek növekedése többek között lehetővé fogja tenni az európai társaságok számára, hogy potenciáljukat

kihasználják és hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.” Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról, amely 2003. december 31-től, illetve Az Európai Parlament és a Tanács 2013/37/EU irányelve (2013. június

26.) a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról, amely 2013. július 17-től hatályos. A magyar jogrendszerben a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény 2015. évi XCVI.

törvény általi módosítása jeleníti meg, a kulturális közadatok tekintetében a 6. és 21. §-ban. 9 HARRIS, 1999. 36.; ADAM, 1998. tavasz, 5–26.; GHADDAR, 2016. ősz, 3–26.; GONZALEZ QUINTANA, 1998. 10–12. 10 Resolution of the Council and the Ministers of Culture, me

eting within the Council of 14 n

ovember 1991 on arrangements concerning archives. http://eurlex.europa.eu/legalcontent/EN/TXT/?uri=CELEX%3A41991X1205(01) (Letöltve: 2017. április 7.) Bővebben lásd:

Report on Archives in the enlarged European Union. Increased archival cooperation in Europe. 2005. V

–

VI.