Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Kilátó - Garadnai Zoltán - Szatucsek Zoltán: A Magyar Nemzeti Levéltár nemzetközi kapcsolatai

45 KILÁTÓ GARADNAI ZOLTÁN SZATUCSEK ZOLTÁN A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

1 A modern levéltárakról lehetetlen nemzetközi környezetük nélkül beszélni. Már az Országos Levéltár létrehozásakor az európai minták lebegtek az alapítók szeme előtt

2 és

az is ismert, hogy Pauler Gyulának kinevezését követően első dolga volt európai tapasztalatszerző körutat tenni

3 a közeli és távoli levéltárak működésének megismerése érdekében. Thallóczy Lajos, Fejérpataky László, Károly Árpád, Szekfű Gyula ezt követő utazásai

nemcsak a történettudományt gazdagították újabb forrásokkal, hanem a levéltár mű-

ködését is nemzetközi tapasztalatokkal alapozták meg. Írásunk célja, hogy bemutassa a

Magyar Nemzeti Levéltár céljait és tevékenységét a nemzetközi szakmai kapcsolatok

átalakulóban lévő feltételei között. Ha szembe akarjuk állítani a nemzetközi levéltári kapcsolatok 20. századi gyakorlatát a mai tapasztalatokkal, elsőként a kapcsolattartás kibővült lehetőségei tűnnek

szemünkbe. A múlt században az OL nemzetközi kapcsolatainak fókuszában a levéltá-

ri anyaghoz kapcsolódó együttműködések álltak. Elődeink sikerei elvitathatatlanok a

(Hungarika-)gyűjtésben, a külföldi levéltárakban őrzött magyar vonatkozású anyagokkal kapcsolatos forrásfeltárásban. A hatvanas évektől a mikrofilmezés, majd az állományvédelem hozott kézzelfogható eredményeket, amelyek gyakran egyes levéltárosokhoz kötődtek, így Borsa Ivánt a mikrofilmezés, Albrechtné Kunszeri Gabriellát az állományvédelem területén kell kiemelnünk, Körmendy Lajos pedig az elektronikus iratokkal kapcsolatos tudás hazai közvetítésével járult hozzá a szakma fejlődéséhez. A kapcsolattartás módját ebben az időben szinte kizárólag tanulmányutak és konferenciák jelen- 1 A tanulmány elkészítéséhez köszönetet mondunk kollégáinknak, akiknek segítsége nélkül ez a munka

nem készülhetett volna el. Ez jól példázza, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár nemzetközi kapcsolatai milyen sokrétű és összetett munkát jelentenek. A tanulmány elkészítésében segítségünkre voltak: Arany Krisztina, Csősz László, Fiziker Róbert, Kovács Tamás, Marton-Szabó Dorottya, Mikó Zsuzsanna, Ólmosi Zoltán,

Puskás-Paulik Ágnes, Rácz György, Reisz T. Csaba, Szabó Csaba, Szepesiné Simon Éva. 2 Az Magyar Tudományos Akadémia 1867. április 1-jén tartott ülésén Wenzel Gusztáv a külföldi levéltárak

példájára hivatkozva terjesztette elő a Történettudományi Osztály indítványát az Országos Levéltár felállí-

tására: „kívánatos, hogy nálunk is más európai államok példájára oly országos levéltár alakíttassék, mely a

múlt korról ránk maradt minden fontosabb okmányokat […] korunknak szelleme és a haza szükségleteihez közvetítse. (MTA Értesítője, 1867. 133–136. Idézi EMBER, 1975. 14–15.) 3 1874. december 7. és 1875. február 1. között végig látogatta Bécs, München, Berlin, Brüsszel, Párizs,

Drezda, Hága levéltárait, Óváry Lipótot pedig Olaszországba küldte. 1875. március 17-én terjesztette

útijelentését Tisza Kálmán belügyminiszter elé. (LAKOS, 2006. 99.)