Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Forrás és Érték - Kocsis Piroska: A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig
A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig 39 c) gróf Toldalaghi Lászlónak külföldi egyetemekről, 1768–1770 között szüleihez intézett leveleit (vörös félbőr kötésben). A b) és c) pontban említett levelezések mikrofilmjeit már korábban elküldte az Országos Levéltárnak. 74 Teleki így fogalmazott: „Nagy megnyugvásomra szolgálna”, ha az eddig féltve őrzött levéltári anyagot „melytől nehéz szívvel válok meg” „BIZTOS helyen” tudná, remélve, hogy egy újabb tűzvész abban nem fog kárt tenni, mint az sajnálatos módon, kb. 10–15 évvel ezelőtt is történt. 75 Végül megemlítette, hogy a követség a múltban a legnagyobb előzékenységgel foglalkozott az Országos Levéltár ügyeivel, így „remélem, hogy ezúttal is ezen súlyosabb csomag Budapestre való juttatására vállalkozni fog”. Teleki levele 1974. március 5-én érkezett meg az Országos Levéltárba. Ettől kezdve az események felgyorsultak, az egyes levélváltásokra már nem kellett hónapokat, éveket várni. Borsa Iván 1974. március 21-én kelt pro domójában jelezte, hogy telefonbeszélgetést folytatott az eredetileg levéltáros (OL munkatárs), akkor a külügynél dolgozó Rácz Bélával, aki az „illetékesek” megkérdezése után javasolta, hogy az Országos Levéltár levélben keresse fel a Külügyminisztériumot az iratok hazaszállítása ügyében. Jelezte azt is, hogy az ügy érdekében hasznosabb lenne, ha a követség keresné fel Teleki Andort. Borsa Iván pro domója alapján három elintézés tervezetet készített. Az egyiket a Külügyminisztériumnak címezte, amelyben megküldte Teleki Andor Borsához intézett levelét. Közölte, minthogy jelentős, Teleki Andor által külföldre vitt történeti forrásanyagról van szó, amelynek egy része mikrofilmről már ismert, kérte, hogy az ottani követségen keresztül a levélben foglalt iratok hazajuttatását segítsék elő. Javasolta, hogy a követség vegye fel a kapcsolatot Telekivel és az iratokat elismervény ellenében vegyék át tőle. Egy ugyanilyen tartalmú levelet küldött a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatóságának. A harmadik levélben Telekit tájékoztatta arról, hogy egyidejűleg megkereste a Külügyminisztériumot és kérte, hogy keressék meg őt a felajánlott iratok átvétele és hazaszállítása ügyében, majd a Magyar Országos Levéltár és saját nevében köszönetét fejezte ki „nagyvonalú elhatározásáért, amellyel a megjelölt értékes iratanyagot a levéltárnak átadni szándékozik.” Két és fél hónappal később, 1974. június 3-án keltezett pro domójában Borsa Iván kérte Kállay Istvánt, 76 az Országos Levéltár Családi és Gyűjteményi Osztályának vezetőjét, hogy érdeklődjön a Külügyminisztériumnál arról, hogy mikorra várható fejlemény. Maksay Ferenc 77 főlevéltáros 1974. június 6-ai pro domója arról tájékoztatott, hogy a Külügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az anyag még nem érkezett 74 MNL OL XIX–I–7–o–23. tétel–51507/1974. 75 1956. november 6-án, szovjet tűzérségi belövés következtében a Bécsi kapu téri épület nyugati szárnyá- ban őrzött iratanyagból több mint 9000 ifm. pusztult el. 76 Kállay István (1931–1998), történész, genealógus, levéltáros. A Magyar Szent Korona Társaság főtitká- ra, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke. 1970-től a Családi és Gyűjteményi Osztály vezetője a Magyar Országos Levéltárban. 77 Maksay Ferenc (1916–1984), történész. 1949-től a Magyar Országos Levéltár levéltárosa, 1962-től főlevéltárosa.
