Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Forrás és Érték - Kocsis Piroska: A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig
Kocsis Piroska 30 munkájában. 57 Teleki szerint ezen egybekötött iratcsomagról sem tud tájékoztatást adni. Emlékezete szerint cca. 8–900 oldal terjedelmű volt, s az oldalakat tintaceruzával a lapok alján beszámozták. Teleki számára különösen a Garázda címeres levél felkutatá- sa volt különös fontosságú, mivel legjobb tudomása szerint ez a második legrégebbi ismert magyar címeres levél. Válaszlevelének befejező részében Teleki beszámolt a birtokában lévő levéltári anyagról. Ez a néhány száz darabból álló gyűjtemény a háborús veszélyt párizsi lakásán vészelte át. Teleki véleménye szerint Párizsba való szállításakor a gyűjtemény tartalma már útközben erősen megcsappant „a lelkiismeretlen csomagolásnak hála”. Teleki nem tudott pontos adatokat a legrégibb darabok pontos évéről, tárgyáról, miután helyszűke miatt iratait kis párizsi lakásában nem tarthatta magánál, azokat „baráti kezek gondozására bízta”, ami „a pillanatnyi hozzáférhetőséget nem teszi lehetővé”. Teleki ekkor még nem árulta el, hogy az iratok hol és kinél találhatók. Azt azonban jelezte, hogy mihelyt hozzájut az iratokhoz, azokról lajstromot készít annak érdekében, hogy az Országos Levéltár nyilatkozhasson arról, mi az, ami érdekli, és melyek azok, amelyekről mikrofilmet vagy fotókópiát kér. Véleménye szerint az iratok kisebb része 16. és 17. századi, amelyeket valamikor dédatyja, Esterházy János 58 kolozsvári lakásán őriztek, és mint családtörténeti szempontból érdekes anyag, részben alapul szolgált „Az Esterházy család és oldalágainak leírása” 59 című művének elkészítéséhez. Esterházy János a nála őrzött rendkívül terjedelmes levéltári anyagot a kolozsvári levéltárnak adományozta még életében, az 1880as években. Teleki az Országos Levéltár főigazgatójához írott levelében megjegyzi, nem tudja, vajon Argentínában készítenek-e mikrofilmet. Amíg a cserefilmeket elküldheti, addig az Országos Levéltár által küldött filmek árát hivatalos dollárban számolva, az argentin követségen letétbe helyezi. Addig azonban, amíg ő elkészíti a Teleki-család iratairól a lajstromot és az Országos Levéltár válasza megérkezik, kérte, hogy a Levéltár készíttesse el a Teleki-család grófi diplomájáról a mikrofilmet, külön a bőrkötésről és a rajta nyugvó pecsétről. Végezetül megjegyezte, ami a birtokában lévő anyagnak az Országos Levéltárra való hagyományozását illeti, külön kikötései nincsenek, csupán annyi, hogy az a gyömrői és marosvásárhelyi Teleki levéltárral együtt gondos kezelésben részesüljön. Majd hozzátette: már amennyiben az Országos Levéltárat az általa megküldendő lajstromok ismeretében az anyag egyaránt érdekli. E sorok Teleki elbizonytalanodását jelzik, mivel nem volt tisztában azzal, hogy a Levéltár szándékai komolyak-e, ugyanakkor attól is félt, hogy az elkészült lajstrom ismeretében a Levéltár visszamondja a cserét. Teleki Sámuel útinaplóját. A Teleki Téka alapításával, Marosvásárhely és Székelyföld történetével és unitá- rius egyháztörténeti kérdésekkel foglalkozott. 57 BIÁS, 1908. 114–115. 58 Esterházy János (1824–1898), Teleki Andor dédapja. az Esterházy család történetére vonatkozó iratokat összegyűjtötte, feltárta és a család genealógiáját elkészítette. 59 ESTERHÁZY JÁNOS: Az Esterházy-család és oldalágainak leírása. I–II. Kézirat gyanánt kiadja HERCZEG ESTERHÁZY MIKLÓS. Bp., Athenaeum, 1901.
