Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Forrás és Érték - Kocsis Piroska: A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig

Kocsis Piroska 28 lap terjedelmű Teleki grófi diploma az Országos Levéltár őrizetében van, amelynek

mikrofilmezése nem ütközik akadályba. Borsa Iván, mint a LOK vezetője Teleki szándékáról értesítette Ember Győzőt,

50 az Országos Levéltár főigazgatóját és a levelet átiratban felterjesztette a Közoktatásügyi Minisztériumhoz.

51 Borsa tájékoztatta Ember Győzőt Teleki leveléről, s arról,

hogy Telekit azon elhatározás vezethette, hogy a családi iratok megfelelő őrzéséről és

kezeléséről gondoskodjék, illetve az értékes családi hagyatékot biztonságba helyezze. A

LOK vezetője helyesnek látta, hogy ez az anyag mielőbb – legalább filmen – az Országos Levéltár birtokába kerüljön. Mindez azt jelentette, hogy Borsa felismerte az

iratanyag jelentőségét és annak történeti értékét, ezért mindent megtett azok megszerzése érdekében. Ugyanekkor a Külügyminisztérium 1952. szeptember 6-án a Közoktatásügyi Minisztérium kérésére közölte, hogy az üggyel, vagyis Teleki Andor ajánlatával

„felesleges tovább foglalkozni”.

52 A Levéltárak Országos Központjának vezetője 8642722/[19]52. számú levelében hivatalosan kérte a Külügyminisztériumot, hogy a kérdést tegye újabb megfontolás tárgyává. Megindultak az egyeztetések, s a Közoktatásügyi Minisztérium

53 a Teleki birtokában lévő családi iratok megszerzését az alábbi érvekkel támasztotta alá: 1. A Teleki Andor birtokában lévő levéltári anyag – amely minden valószínűség

szerint már a két világháború között, vagy ennél még hamarabb, elkerült keletkezési helyéről, Magyarországról – magába foglalja a Bánffy-család guberná-

tori ágának iratait is. Ez a történészek előtt ismeretlen anyag, s feltehetően

igen értékes adatokat tartalmaz Erdély és a Partium történetére vonatkozóan. 2. A fennálló nemzetközi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy erről az anyagról „a jelenlegi körülmények között” filmfelvételeket készíttessenek, és ily

módon tegyék azt hozzáférhetővé, miután semmiféle jogigényt ezzel kapcsolatban bejelenteni nem tudnak. 3. A Teleki Andor által elképzelt hagyományozás minden körülmények között

bizonyos jogokat ruház a Levéltárra, tehát a Közoktatásügyi Minisztérium szerint a Telekivel való érintkezést fenn kell tartani, annál is inkább, mert bármily

csekélyek is ezek a jogok, a filmen való hozzáférést lehetővé teszik, és ez a

megállapodásban kiköthető volna. 4. Ha a kérdéses filmfelvételeket Buenos Airesből csak külön engedéllyel lehet külföldre küldeni, ez esetben a szükséges engedély megszerzésére akár a külképviseletet, akár személyesen Teleki Andort kellene felkérni. 50 Ember Győző (1909–1993), történész, levéltáros. 1933-ban szerzett történelem–latin szakos tanári diplomát. 1933–1934-ben a Bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa. 1934. augusztustól nyugdíjazásáig a

Magyar Országos Levéltár munkatársa. A levéltári ranglétra minden fokát megjárta, dolgozott gyakornokként, levéltári segédőrként, később allevéltárnok, majd levéltárnok. 1949–1978-ig az Országos Levéltár fő-

igazgatója. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1961-től rendes tagja. 1967 és 1976 között a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Szerkesztette a Levéltári Közleményeket és tagja

volt a Századok szerkesztőbizottságának. 51 A Közoktatásügyi Minisztérium 1951 és 1953 között működött. 52 MNL OL XIX–J–l–k–011330-biz/T–1952. 53 MNL OL XIX–I–5–864–0296/1952.