Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Forrás és Érték - Kocsis Piroska: A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig
Kocsis Piroska 26 dunk, hogy kis lakásában egyedül, család nélkül élt. 1961-ben az argentin Mindszenty Magyar Tudományos és Kulturális Akadémia tagja lett. A messzi távolban is nagy szeretettel őrizte nagyapja és édesapja házassági gyűrűit, amelybe feleségeik neveinek kezdőbetűi és házasságkötésük évszáma volt begravírozva: Cs[erényi] A[nna] 1867 és B[ánffy] A[nna] 1896. A hajdan nemzetközi hírnevet szerzett külkereskedelmi szakember és máltai lovag 1978. január 22-én, Buenos Aires-ben hunyt el. A Teleki iratok átadásának kezdeményezése A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Külügyminisztérium, Általános (XIX– J–l–k) és TÜK (XIX–J–1–j) iratai között a Kulturális, tudományos, művészeti és sport állag Könyvtári, levéltári, múzeumi kapcsolatok sorozatban, az 1949–1963-ig terjedő időszakra terjedő iratanyagban, és az Y szekció iktatott iratai között találhatók széki gróf Teleki Andor és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára között lezajlott levelezés dokumentumai, amelyek a levéltári iratok átadásának körülményeire vonatkoznak. A Teleki család levéltári iratainak átadását gróf Teleki Andor kezdeményezte 1952. február 22-én Argentína fővárosából, Buenos Airesből írt első levelében, amelyet a Levéltárak Országos Központjának (LOK) 43 címzett. Levelében döntését azzal indokolta, hogy közvetlen leszármazottak hiányában az Országos Levéltárra hagyja a valamikor párizsi lakásán őrzött értékes családi levéltárat (a paszmosi Teleki, a Bánffy – gubernátori ág –, a balázsfalvi Cserényi 44 családok) azzal a megkötéssel, hogy azt végrendeletében a megjelölt hagyományosok ideiglenes letétként kezeljék. Teleki kérte a Levéltárak Országos Központját, hogy az Országos Levéltárban őrzött egyes darabokról fotokópiá- kat készítsenek számára, és tájékoztassák őt arról, hogy azok oldalanként mennyibe kerülnek, illetve mennyi USA dollárt kell értük fizetni. Teleki nem pénzt kért az értékes családi dokumentumokért cserébe, hanem fotókópiákat a Levéltár őrizetében található 1409-es Garázda címeres levélről, az 1697. évi Teleki grófi diplomáról, a kancellár, Teleki Sá- muel iratai között található és menyasszonyának, gróf Bánffy Ágnesnek 45 elraboltatására és 43 1950-ben, az egységes levéltári hálózatot képező közlevéltárak közvetlen irányítására hozták létre a Levéltárak Országos Központját (LOK), amely a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete és a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alatt működött. A LOK – ún. középirányító szervként – közvetlenül irányította és ellenőrizte a közlevéltári hálózat intézményeinek szakmai munkáját, ennek kereté- ben konkrét munkautasításokat adhatott ki, költségvetési osztálya központilag intézte a levéltárak pénz- és gazdasági ügyeit. Mindez az Országos Levéltárra is vonatkozott. A LOK feladatkörébe tartozott a nemzeti értékű magánlevéltárak munkájának figyelemmel kísérése, ellenőrzése. 44 Alsó-balázsfalvi Cserényi család Erdélyben, Doboka vármegyében. 45 Bánffy Ágnes (1756–1831) grófnő Bánffy Dénes gróf erdélyi főlovászmester és Barcsay Ágnes bárónő leánya. A grófkisasszony szülei protestánsok voltak, apja később a római katolikus hitre tért át, és hogy 14 éves leányát (aki már jegyben járt Teleki Sámuel gróffal, a későbbi erdélyi udvari kancellárral) szintén a katolikus hitre téríthesse, Mária Terézia királynő beleegyezésével 1767. július 5-én katonai karhatalommal elraboltatta ellenálló anyja karjai közül, majd Bécsbe vitette, ahol a következő év januárjában az udvar színe előtt, ünnepélyesen áttért a római katolikus hitre. A fiatal grófkisasszony, mint a királynő gyámolítottja Bécsben Michna grófné palotahölgy felügyelete alatt sajátította el az udvari etikettnek megfelelő magatartást. Teleki Sámuel gróffal kötött eljegyzését felbontották és 20 éves korában, 1777-ben Esterházy János gróf felesége lett. A kelengyéről és az esküvőről maga a királynő gondoskodott. Az egyházi szertartás az udvar jelenlétében, a penzingi templomban, a nászlakoma a schönbrunni palotában volt. A házasságból nyolc fiú és négy leánygyermek született, akik közül három, még születésük évében, Ágnes leányuk pedig