Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Forrás és Érték - Kocsis Piroska: A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig

A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig 25 maradó főnemeseknek alá kellett vetniük magukat az 1947. évi IV. törvénynek,

39 amely eltörölte és megtiltotta a főnemesi megszólítások – báró, gróf, vitéz, herceg – haszná-

latát. A nemesi kúriák, kastélyok és más vidéki ingatlanok állami kézbe kerültek, sok

esetben kommunista pártfunkcionáriusok foglalták el azokat. Korábban államosított lakásaikat az arisztokraták nem kaphatták vissza, anyagi kárpótlásban nem részesültek,

munkavállalási, tanulási szempontból hátrányt szenvedtek. Teleki először Párizsba ment, majd onnan vándorolt ki Argentínába. Miért éppen

Argentínát, ezt a több mint tízezer kilométerre lévő dél-amerikai országot választotta?

Ennek okát a korabeli argentin politikában kereshetjük. Argentína a latin világ egyik

legbefogadóbb országa volt, szívesen adott otthont az európai bevándorlóknak.

40 Juan Domingo Perón elnök csodálója volt a hitleri birodalomnak, így a vesztes országokból

különösen nagy számban jöttek ide.

41 1947 és 1951 között sok magyar érkezett Argentínába. Ők magukat gyűjtőnévvel ’48-asoknak nevezték. Az összeomlott Magyarország

szellemi elitjét képezték. Többnyire a Horthy-rendszerhez, kisebb részben a nyilasokhoz kötődő közigazgatási tisztviselők, orvosok, művészek, mérnökök, katonatisztek,

csendőrök, volt földbirtokosok, diplomaták, jogászok alkották ezt a csoportot. Argentína – más tengerentúli országokkal ellentétben – nem állított egyéb követelményt a

bevándorlók elé, mint az ország építésében való közreműködést. A ’48-asok és a régi

baloldali érzelmű vagy zsidó származású magyar emigránsok között esetenként ellenséges viszony alakult ki, hiszen ez utóbbiak a két világháború között éppen az újonnan

érkezettek rendszere elől menekültek az Újvilágba. Ráadásul maguk a ’48-asok sem alkottak egységes csoportot. Tagjaik pontos érkezési ideje (1945 előtt, 1945 és 1947 kö-

zött, 1947–1948-ban) alapján különböztették meg egymást. Ezek az új magyar közösségek megegyeztek antikommunista nézeteikben: többségük évtizedeken át semmilyen

kapcsolatot nem tartott fenn a kommunista Magyarországgal, illetve annak helyi külképviseletével.

42 Nem csodálkozhatunk azon, ha Teleki Andor is ezt az országot választotta új hazájának. Az emigrálás és a beilleszkedés azonban nem lehetett felhőtlen, mivel

az emigránsok többsége nincstelenül, egyedül érkezett új hazájába. Az óhazához való viszonya miatt azonban 1974-ig nem tért vissza, sem Magyarországra, sem Erdélybe. Hiányosak ismereteink a tekintetben is, hogy Teleki Andor Argentínában hogyan élt, mit csinált, mivel foglalkozott. Argentínában töltött életéről mindössze annyit tu- 39 Az 1947. évi IV. törvény egyes címek és rangok megszüntetéséről a második világháborút követő társadalmi változások egyik fontos dokumentuma. A törvény kimondja az örökletes nemesi rangok (herceg,

őrgróf, gróf, báró, primor, lófő, nemes), az örökös főispáni cím és más címek, így a vitézi cím, valamint a

kitüntetésként adományozott rangjelző címek és méltóságok (valóságos belső titkos tanácsos, titkos taná-

csos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos stb.) megszüntetését és használatának tilalmát. A külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyeket ugyancsak hatályon kívül helyezték. Tilos volt a nemesi előnév, nemesi címer és jelvény vagy a nemesi, nemzetségi származásra utaló kifejezés (de genere...) használata. A törvényt 1947. január 14-én hirdették ki, ma is

hatályos. 40 Argentínában – Juan Domingo Perón elnöksége alatt hozott rendelet alapján (Decrete N. 21. 430) – minden év szeptember 4-én megünneplik a Bevándorló Napját (Dia del Inmigrante). 41 Páger Antal feleségével és gyermekeivel együtt 1945 tavaszán Argentínában telepedett le, majd 1956 augusztusában tért haza. (Lásd ehhez: ÓLMOSI ZOLTÁN: A Páger-villa sorsa. ArchívNet, 8. évf., 2008. 3.

szám. http://www.archivnet.hu/kuriozumok/a_pagervilla_sorsa.html Letöltés ideje: 2017. június 18.) 42 KAKUCSKA, 2016. 63–71.