Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Forrás és Érték - Kocsis Piroska: A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig

Kocsis Piroska 24 um Külkereskedelmi Hivatalának elnöke. 1944. augusztus 30-ai ülés határozatával a

Magyar Nemzeti Bank tanácsa az MNB igazgatójává, a Bank elnöki osztályának vezetőjévé nevezte ki, egyidejűleg az üzletvezetőség tagjává hívta meg. Nem sokkal később

azonban a német megszállást kiszolgáló Sztójay-kormány felmentette állásából. Vélhetően ebben korábbi nyugat-európai külszolgálati munkája is szerepet játszott. Teleki Andornak a felmentését követő időszakából nincsenek információink.

Nem tudjuk, hogy az emigrálásáig eltelt néhány esztendőt hol és mivel töltötte. Arról

sincs tudomásunk, hogy visszatért-e Erdélybe, meglátogatta-e ikertestvérét paszmosi

birtokán. Feltételezzük, hogy a kialakult politikai helyzetet egymás között megtárgyalták, bár az is lehet, hogy nem akart visszatérni Erdélybe, és nem akarta végigszenvedni

az erdélyi történelmi családok megaláztatását, amelyben később ikertestvére, Teleki

Ernő is részesült.

36 Tény, hogy a családi iratok megmentését már akkor fontosnak tartotta, ugyanis emigrálása előtt a Magyar Országos Levéltárnak felajánlotta a pesti laká-

sán található eredeti családi dokumentumokat, ezt azonban az Országos Levéltár akkori főigazgatója, Jánossy Dénes

37 visszautasította. Az elutasítás okát nem ismerjük,

feltételezzük, hogy azok politikai okokra vezethetők vissza. Teleki Andor a második világháború befejezése után, 1947-ben hagyta el Magyarországot. Távozása több okra vezethető vissza. Egyrészt nemesi származása miatt ellenségként kezelték, a munkahelyéről eltávolították, feltehetően vagyonát, lakását elkobozták. Mindehhez hozzájárulhatott a B-listázás és a kitelepítés réme,

38 s az a nagyfokú kilátástalanság és bizonytalanság, amelybe került. A B-listázást követően itthon 36 Teleki Ernő kolozsvári és budapesti tanulmányai után 1926-ban tért haza apja birtokára gazdálkodni.

1933-tól a Magyar Királyi Külkereskedelmi Hivatal bukaresti kirendeltségének megbízottja. Ehhez a kü-

lügyminisztériumnak is hozzá kellett járulnia, az engedélyt román állampolgársága miatt kapta meg. A magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztésén, előmozdításán fáradozott. Három év múlva a korábbi

előny hátrányára változott, román állampolgársága miatt mondatták le feladatköréről. Egy éven keresztül

állás nélkül volt, majd 1937 novemberétől 1944-ig a Magyar Általános Hitelbank (MÁH) szerződéses alkalmazottja. A két világháború közötti magyar politikai életbe 1938-ban kapcsolódott be, amikor a II. Ká-

roly király által létrehozott Nemzeti Újjászületés Front keretében felállított magyar alosztályt, a Magyar Népközösséget gróf Bánffy Miklós vezette. Elnökletével három fő szakosztály jött létre: a Jósika János

vezette közművelődési, a Kós Károly irányította társadalmi és a Szász Pál felügyelte gazdasági alosztály,

amelynek vezetését a szakmai elismertségnek örvendő Teleki Ernő látta el. Teleki a második bécsi döntést

követően a két ország közötti magas szintű politikai üzenetváltásba is belesodródott. A bukaresti tapasztalatok alapján egyes román politikusok úgy gondolták, hogy bízhatnak benne. Közvetítésre alkalmas személyét alátámaszthatta, hogy rokona volt gróf Teleki Pál miniszterelnöknek. 1940. szeptember 3-án keresték meg először Iuliu Maniu üzenetének közvetítésével, amit a tudományos kutatások eddig nem támasztottak alá. Ionel Pop – aki Teleki Ernő sajátos jellemzése szerint Maniu pártelnöknek, a Nemzeti Parasztpárt első zászlósurának bizalmi emberei közé tartozott – javaslatában nem kevesebb szerepelt, mint DélErdély önként való átadása. Az ’50-es években Măcin-ba, Brăila mellé telepítették ki. Közgazdásznak tanult, de képzőművészként is elismerték. Munkáit ma ismét felfedezték, amelyek egy része a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja. Életéről Ludvig Daniella rendezésében 2011-ben dokumentumfilm készült, Démonok tánca – portréfilm gróf Teleki Ernő emlékére címmel. (SAS, 2011.) 37 Jánossy Dénes (1891–1966), levéltáros, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

(1940). 1942 és 1949 között a Magyar Országos Levéltár főigazgatója. 1949-ben állásából eltávolították,

akadémiai tagságától megfosztották. 38 Kitelepítésére vonatkozó dokumentumok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának O9975/17 jelzetű, „Kitelepítettek” dossziéjában található.