Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Mérleg - Képes album Klebelsberg Kuno életéről és munkásságáról (Völgyesi Zoltán)
Mérleg 88 a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtára. A gyűjtemények közül különösen szoros kapcsolatban állt az Országos Levéltárral, melyre úgy tekintett, mint az államélet legfontosabb forrásainak őrhelyére, s a történeti kutatás segítő- jére. 1923-ban foglalhatta el az intézmény a Bécsi kapu téren az új, négyemeletes neoromán stí- lusú palotáját, ami akkor Európa egyik legmodernebb levéltárépületének számított. Az épületet ólomüvegablakokkal, a történelmi Magyarország városainak címereivel és szekkókkal (száraz vakolatra festett falfestményekkel) díszítették. A szekkók történelmi eseményeket ábrázolnak, megelevenítve Magyarország múltjának kiemelkedő kulturális eredményeit, vívmányait. „Művészeti téren a legnagyobb folyamatban levő állami munkálat országos levéltárunk díszí- tése. Az Országos Levéltár monumentális csarnokaiból és termeiből kultúrpolitikai pantheont igyekszem csinálni úgy, hogy a magyar őskortól, a regősök és a hegedősök idejétől egészen az összeomlásig és az újjáépítésig minden lényeges mozzanat meg legyen örökítve, ami a magyar művelődés szempontjából fontos. A nagy lépcsőház mennyezet-freskóját Dudits mester most kreálja.” 4 – olvashatjuk Klebelsberg Kuno idevágó mondatait, amit a képviselőházban 1928. május 4-én mondott el expozéjában a költségvetés tárgyalásakor. A miniszter maga beszélte meg a képek témáit Dudits Andorral, a Képzőművészeti Főiskola tanárával, és személyesen felügyelte a munkálatokat. „Úgy tűnik, a miniszter meg lehetett elégedve Dudits munkájával, mert a festmények elkészülte után a művészt állami nagy aranyéremmel tüntették ki” – idézi az album Ólmosi Zoltán és Oross András cikkét. 5 Ugyanitt két szekkó-vázlatot láthatunk a tanyasi iskolák átadásáról, azt is, amelyre Dudits Horthyt, Bethlent és Klebelsberget ráfestette, majd 1951-ben lemeszelték. A könyv nemcsak Klebelsberg életét és munkásságát mutatja be, hanem korrajzot is ad. A képeken megjelenik a korabeli divat éppúgy, mint a környezet: utcák, terek, emberek, épületek, sőt lakásbelső is. Feltűnnek a kor ismert személyiségei, s kevésbé ismert arcok, az utóbbiak többek közt iskolai csoportképeken, avató ünnepségeken. „Teljesen más úgy szöveget olvasni, hogy mellette illusztrációk, fotók is vannak, így jobban megismerjük az adott kort is.” – fogalmazott Ujváry az egyik könyvbemutatón, s ez fordítva is igaz: egészen más úgy nézegetni archív fotókat, hogy közben hozzájuk kapcsolódó korabeli szövegeket olvashatunk. Ezek a sorok megidézik a kor nyelvezetét, stílusát, gondolkodását. Klebelsbergről és tevékenységéről egymástól eltérő véleményeket is idéz a kötet, az elismerés és a dicsérő szavak mellett megtalálhatók a negatív értékelések, az értetlenséget és bírálatot kifejező vélemények is. Egyesek túl nagyratörőnek és költségesnek tartották terveit, mások egyenesen feleslegesnek, luxusnak ítélték az oktatásra, kulturális és tudományos intézményekre költött költségvetési forrásokat. A tihanyi biológiai kutatóintézetet például „csíborpatkolónak” csúfolták. Voltak, akik haszontalan pénzköltésnek tartották a paraszti rétegek képzését, mondván, elég, ha a paraszt megtanul olvasni, írni és számolni, magasabb tudásra nincs szüksége. Sőt az egyesek szerint még veszélyessé is válthat, szociális és politikai követelésekhez vezethet. Klebelsberg viszont hitt benne, hogy kiegyensúlyozottabb és fejlődőképesebb az a társadalom, amelynek alsóbb osztályai is magasabb műveltségi szinten élnek, s egyúttal kevésbé befolyásolhatók szélsőséges, demagóg politikák által. Mint írta: „A demagógia ellen csak egy szérum van: a kultúra.” 4 Az album 81. oldalán olvasható részlet eredetileg Klebelsberg kötetében jelent meg. K LEBELSBERG K UNO : Neonacionalizmus. Atheneum, Bp., 1928. 299. 5 Ó LMOSI Z OLTÁN – O ROSS A NDRÁS : Meszeljünk vagy ne? A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években. ArchívNet , 4. évf. 2004. 6. sz. http://www.archivnet.hu/kuriozumok/meszeljunk_vagy_ne.html
