Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Mérleg - Professionatus spielerek, Arcok és történetek Balatonfüred múltjából (Kovács Emőke)
Mérleg 89 A kötet Klebelsberg gondolatainak igen gazdag tárháza. Számomra az egyik legtanulságosab b hasonlata az, amit szintén a képviselőház 1928. május 4e i ülésén mondott. Ezzal érvelt tárcája költségvetési igényeinek indoklásakor, utalva az ors zágok közti versenyre , mely a kultúra terül etén is zajlik: „A világtörténelem végzetes útján négy gépkocsi robog. Az első gépkocsi kényt elen gyorsítani, mert a másik három már nyomában van, már harsonajelt ad, jelezve, hogy kerü lni akar. Erre a másik három gépkocsira az van írva: Románia, Szerbia és Csehország. Arra a kocsira pedig, amely még elől jár, de gyor sítani kénytelen, az van írva: Magyarország. Kérdem, t. Ház, akadhate jó hazafi, aki vállalja a felelősséget azért, hogy ez a három másik kocsi a vilá gtörténelem végzetes országútján mellettünk elrobogjon és minket elhagyjon, porfe l hőbe borítva bennünket. Ha ezt akarják igen t. uraim, ehhez más kocsivezetőt keressenek.” Egy másik h elyen ugyanezt még tömörebben fejezi ki: „A Gondviselés nem hagy számunkra időt. Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról, amelyen Európa nemzetei robognak előre egy ma még b eláthatatlan fejlődés hihetetlen távolságai felé.” Ha mást nem is, de ezeket a go n dolatait minden magyar kormány, s minden magyar politikus megtanulhatná. Völgyesi Zoltán *** KATONA CSABA PROFESSIONATUS SPIELEREK Arcok és történetek Balatonfüred múltjából Szerk. KATONA CSABA–TÓBIÁS KRISZTIÁN. BALATONFÜRED, 2014. 240 p. [A Balatonfüred Városért Közalapítvány Kiadványai, 71.] Népes, kultúraértő, Balaton-szerető közönség gyűlt össze 2014 őszén az impozáns balatonfü- redi Vaszary Villa különtermében. Az apropó egy különös című, szép kiállítású, keményfedelű könyv bemutatója volt. A cím beszédes: Professionatus spielerek. De erre térjünk vissza kicsit ké- sőbb. Kezdjük a szerzőnél, ő ugyanis nem ismeretlen a balatoni, főleg füredi vonatkozású írá- sok esetében. Katona Csabáról, a sokoldalú történészről, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársáról, a Magyar Országos Levéltár korábbi levéltárosáról, a jó tollú íróról és kiváló előadóról van szó. Némiképp elfogult is vagyok, hiszen több mint egy évtizede ismerem – s ez feljogosít arra is, hogy az elfogultság mellett olykor-olykor kritikával is illessem. Jelen kötetet azonban – szintén a nagy tó történetével foglalkozó kutatóként – csak dicsérni tudom. A szerző még egyetemi évei során kezdte meg széleskörű, elsősorban Balatonfüred 19–20. századi történetéhez kapcsolódó kutatásait. Történelem szakos hallgatóként már akkoriban sem mellőzte a primer forrásokat, levéltári raktárak mélyén, kéziratos anyagokban is kereste a balatoni centrum múltjának érdekességeit. S valóban iratokra forrásokra lelt, amelyek segítségével a hosszú évek során szá- mos publikációt közzétett. Kiemelhetjük ezek közül Slachta Etelka soproni úrilány naplóját (1838–1843) annak számos füredi vonatkozásával, vagy a Deák Ferenc és Balatonfüred kapcsolatát taglaló kötetet, esetleg Écsy László füredi fürdőigazgató 1850-es évekből származó napló- it. A sor még folytatható, de talán ezek a szerző azon alapkutatásai, amelyekre a jelen kötet ta-
