Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Hírek - Levéltári értékek átalakuló környezetben A 125 éves holland levéltáros egyesület jubileumi konferenciájáról (Cseh Gergő Bendegúz)

Hírek 96 Az ausztrál nemzeti levéltár igazgatója, David Fricker előadásában az Etikai Kódexnek

az iratok hitelességére vonatkozó részeit vizsgálta meg részletesebben. („A levéltárosok a levéltári anyag feldolgozása, őrzése és használata során óvják a dokumentumok

hitelességét.”) Az előadó elsősorban a levéltárosok, levéltárak felelősségét hangsúlyozta a dokumentumok hitelességének fenntartásában, amit csak az iratanyag

provenienciájának kellő ismerete és az iratképző funkcióinak, szervezetének és jogkö-

reinek megbízható tanulmányozása garantálhat. A digitális világban pedig még fontosabbnak tartotta az előadó, hogy a levéltár az iratok teljes életciklusa felett felügyeletet

tudjanak gyakorolni. Ennek eléréséhez olyan stratégiai programot vázolt fel, melynek

révén a levéltárak megfelelő, folyamatos ellenőrző szerepbe tudnak kerülni az iratképző szervek napi iratkezelési gyakorlata felett. Ben Kafka, a New York-i Egyetem professzora a Paperwork Explosion (A papírmunka robbanása) című rövidfilm bemutatásával kezdte előadását, melynek során Napóleon koráig vezette vissza az állami hivatalok tömeges papírtermelésének történetét.

Kafka a konferencia számos előadójától eltérő módon a papírnak, mint adathordozó-

nak sikerességéről, hatékonyságáról és sokoldalúságáról beszélt, ami szerinte jelenleg is illuzórikussá teszi a teljesen papírmentes iroda gondolatát. Szerinte a levéltárosoknak

éppen abban lehet a jövőben fontos szerepe, hogy megóvják a világot azoktól, akik a

papírmentes iroda mítoszát összekeverik a hagyományos irodai világ realitásaival. E cikk szerzője előadásában az Etikai Kódexnek a kutatás szabadságával, illetve a

személyes adatok védelmével kapcsolatos elveinek ellentmondásosságával, valamint

alkalmazásuk nehézségeivel foglalkozott. Ezen belül az előadás elsősorban a titkosszolgálati iratok speciális jellegére és a nemrégiben európai szinten jogszabályba foglalt

„elfeledtetés jogára”,

4 illetve a közlevéltárakba került/kerülő magániratok kezelésére

koncentrált. A konferencia utolsó panelje széleskörű nemzetközi kitekintést kínált. Lekoko Kenoshi, a katari Nemzeti Könyvtár munkatársa a holland levéltárosok szellemi hatását

méltatta a harmadik világban működő kollégák munkájára, Hatice Inci Önal az ankarai Hacettepe Egyetem professzora pedig a levéltárosok és a levéltárosképzés előtt álló

jövőbeni kihívásokat elemezte. A panel legtartalmasabb előadásában Elzbieta Czajka, a Lodz-i Állami Levéltár munkatársa azt elemezte, hogy milyen módszerekkel és új típusú szolgáltatásokkal lehet pozitív brandet építeni a levéltárak tevékenysége köré. Ez

utóbbi előadás részletesen bemutatta a lengyel Nemzeti Levéltár által 2013-ban indí-

tott, a magániratok és családi irathagyatékok megőrzését és lehetőség szerinti begyűjté-

sét célzó, „Legyél családi levéltáros!” c. programját. E kezdeményezés keretében a családi levéltárak létrehozásában és kezelésében segítséget nyújtó családfa-kutatási központokat állítottak fel, ahol az érdeklődők ilyen irányú ösztönzést, tanácsokat és egyéb

segítséget kaphatnak, felbecsültethetik saját gyűjteményüket, végeredményként pedig a levéltárakra is hagyhatják azokat. 4 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes szemé-

lyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).