Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Kilátó - Köcze László: Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában
Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában 67 Műszaki Egyetemmel vagy korábban a Mikkeli Közgazdasági Egyetemmel való együttműködés. A fenti három országgal szemben Norvégia esetében ilyen látványos eredményekről nem lehet beszélni, bár a gazdasági iratok ügye, elsősorban a regionális gazdasági levéltárak hálózatának ötlete rendszeresen felmerül, ezen a téren azonban mindeddig nem történt érdemi előrelépés. Ebből következően az állami és helyi levéltári hálózat hivatott foglalkozni a gazdasági iratok kérdésével, ez leginkább alkalmilag, önkéntes iratátadások formájában realizálódik. Néhány nagyvállalat (például a Norsk Hydro vagy a Statoil) saját archívumot tart fent, de igazán az az együttműködés érdekes – s ez jelzi mind a vállalkozói, mind a levéltárosi attitűdök irányát –, ami a Nemzeti Levéltár stavangeri részlege a Total, illetve a ConocoPhillips vállalatok között jött létre. A levéltár a multinacionális cégek finanszírozásával helyet biztosít a cégek archívumainak, és részt vesz azok gondozásában. 29 Az együttműködés olyan programok elindítását is lehetővé tették, mint a Norvég Olajipari Múzeum, a Nemzeti Könyvtár és a Stavangeri Levéltár, illetve a Conocophillips által közösen jegyzett Ekofisk olajmező ipari öröksé- gét feldolgozó projekt. 30 Nem tanulságok nélküli a holland gazdasági levéltárügy száz évre visszanyúló története sem. 1914-ben alapították meg Hágában a Holland Gazdaságtörténeti Levéltá- rat (Nederlandsch Economisch-Historisch Archief – NEHA) Hollandia és a kolóniák gazdaságtörténetére vonatkozó levéltári és könyvészeti anyagok gyűjtésének céljából. Az intézmény vezetője és működésének motorja a három és fél évtizedig igazgatói tisztséget betöltő, a gazdaságtörténet első, egyetemi katedrát kapott professzora N.W. Posthumus volt, aki többedmagával együtt – levéltárosokkal, gazdasági szakemberekkel, illetve az intézmény működését biztosító egyesület vezetőivel – kiemelt feladatának tekintette a vállalatok, gazdasági egyesületek, társadalmi szervezetek megsemmisülésnek kitett anyagának megmentését, illetve a kutatás számára azok elérhetővé tételét, jelentős részben a pár évvel korábban alapított kölni és bázeli példáktól inspirálva. Posthumus azonban – pontosan ismerve a „gazdaság” világának összetett voltát – kezdettől fogva hangsúlyt helyezett a holland szakszervezetekkel és szociáldemokrata vezetőkkel való kapcsolatépítésre is, begyűjtve számos, a munka világát reprezentáló irategyüttest is, amely a később megalapított társintézmény a Nemzetközi Társadalomtörténeti Intézet (Internationaal Instituut voor Sociale Geschiedenis-IISG) 31 gyűjteményének alapja lett. A NEHA az intenzív gyűjtőmunka eredményeként a harmincas évek közepére kinőtte a Hága város által biztosított kereteket (részben a helyi levéltár adott helyet az iratanyag egy részének), s mivel a város részéről nem mutatkozott érdemi szándék a helyzet megváltoztatására, a levéltár átköltözött Amsterdamba. Ekkor került sor az előbb említett társintézmény létrehozására is, amely egyre inkább a holland és nemzetközi baloldali, munkásmozgalmi és szakszervezeti levéltárak őrzőhelye 29 NAESS, 2007. 30 http://www.kulturminne- ekofisk.no/modules/module_123/templates ekofisk_publisher_template_category_2.asp?strParams=8%233%23%23&iCategoryId=1192&iInfoId=0 &iContentMenuRootId=1001&strMenuRootName=&iSelectedMenuItemId=1600&iMin=20&iMax=21 31 Az IISG vagy az angol elnevezés után IISH gyűjteményeiről https://socialhistory.org/en/collections
