Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Kilátó - Köcze László: Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában
Köcze László 66 Finn Kereskedelmi és Iparkamara vagy a Munkaadók Föderációja is tagja az egyesü- letnek) és magánszemélyek a tagjai. A rendszeres konferenciákon túl az egyesület továbbképző tanfolyamokat is szervez, meghatározott időközönként hírlevelet ad ki, valamint a gazdasági szervezetek tényleges működéséhez és igényeihez alakított irattári ajánlásokat dolgoz és dolgozott ki, amelyet rendszeresen aktualizál levéltárosok és vállalkozástörténeti és más tudományterületek kutatóinak bevonásával. Az egyesület megalakulásától kezdve kiemelt feladatának tekintette egy központi archívum létrehozásának előmozdítását, amely 1981-ben meg is valósult. 23 Még 1974-ben fogadta el a finn parlament azt a törvényt, amely lehetővé tette egy alapítványi fenntartású, magánszervezetek által is támogatott, de a Nemzeti Levéltár felügyelete alá tartozó Finn Gazdasági Iratok Központi Levéltárának (Suomen Elinkeinoelämän Keskusarkisto-ELKA) megalapítását. 24 A levéltárnak Mikkeli városa ad otthont és elsősorban azon cégek számára nyújt – az anyagi költségek figyelembevételével – levéltári szolgáltatást, amelyek nem tudnak, vagy nem akarnak az irataik őrzésével foglalkozni. A dán levéltárhoz hasonlóan a cégek önkéntes alapon adják be az irataikat az intézménybe, amely jelenleg kb. 20 kilométernyi iratanyagot őriz, és évente megközelítőleg egy kilométerrel gyarapodik. Működésének kezdetétől fogva az ELKA kitüntetett figyelmet fordít a vállalatok, gazdasági egyesületek és a gazdasági életben kiemelt szerepet játszó magánszemélyek birtokában lévő iratanyagok megfelelő nyilvántartására és nyomon követésére is. 25 A finn levéltár gyűjtési köre – a vállalatok tényleges működésének ismeretéből adódóan – a vállalati iratok teljes spektrumának átfogó kezelésére épül: az egy vállalathoz tartozó iratokat, függetlenül az alaki sajátosságoktól egy helyen őrzik, annak ellenére, hogy például külön építészeti, fotográfiai múzeum vagy filmarchívum is működik az országban. A gyűjtőmunka során az elmúlt évtizedekben így jelentős mennyiségű videó, film, fotóanyag is bekerült a levéltárba, és az ezredfordulót követően – ezek sérülékeny volta miatt – komoly lendületet vett az anyagok digitalizálása. 26 A digitalizálás, illetve az elektronikus iratok kérdése egyre nagyobb figyelmet kap az ELKA munkájában (jelenleg kb. 20 TB a digitalizált audiovizuális és más anyagok terjedelme), így az elmúlt években külön projektet szerveztek az e-iratokra. 27 Miután a gazdasági iratok ügye hasonlóan Dániához a kulturális örökség kérdéséhez és nem az adminisztratív szervek folyamatosan változó „fenntartói” érdekeihez kapcsolódik, az ELKA olyan programoknak is teret ad, mint a 2010-ben indult Finn Ipari Formatervezők Archívuma (FIDA). 28 Az eredményes együttműködés részben abból következik, hogy az ELKA létrejöttétől kezdve számos programot más intézményekkel való kooperációra épített: hosszú időre tekint vissza például a vállalati levéltárosok egyesületén és a magánlevéltárakat összefogó szervezeten túl, a Mikkeli 23 ROOS, 1995. 13–15. 24 A finn állam nemcsak a céges iratok, hanem a pártok, társadalmi szervezetek, szakszervezetek iratainak ügyét is állami támogatásra érdemesnek tekinti, vállalva az anyagi költségek jelentős részét, részletesen BUSINESS ARCHIVES, 2004. 19–20. 25 ROOS, 1995. 16., a finn vállalati adattár első kiadásának ismertetéséhez lásd: SIPOS, 1994. 26 LAKIO, 2007. 27 http://www.elka.fi/useruploads/files/Summary.pdf 28 http://www.elka.fi/fida/verkkonayttely2/eng/index.html
