Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Kilátó - Köcze László: Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában

Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában 65 személyek iratait, de nemcsak a városra, illetve megyére, hanem idővel az ország egé-

szére kiterjedő gyűjtőkörrel. Működését tekintve – szemben a többi archívummal – az egyesület és az általa fenntartott Vállalkozástörténeti Központ (Centum För

Näringslivhistoria) levéltári részlege részben kereskedelmi tevékenységet is végez, míg

az intézményt fenntartó egyesület, amelynek megközelítőleg háromszáz cég a tagja,

nonprofit szervezetként működik. Az elmúlt negyven évben a stockholmi archívum

közel hétezer vállalat iratanyagát gyűjtötte össze, amelynek egy része ajándékként,

többsége azonban letétként került az intézmény őrizetében. Összességében a Centrum

által őrzött iratanyag terjedelme – amelynek legrégebbi iratai a tizennyolcadik századra

nyúlnak vissza – közel hetvenezer (!) polcfolyóméterre tehető. A gazdaságra vonatkozó információk tényleges ismeretéről tanúskodik, hogy a Központ gyűjteményének – deklaráltan is – integráns részét képezi a közel ötmillió darabból álló fénykép-, illetve tizennyolcezer darabos film- és videótár is.

18 Az intézmény feladata azonban nem egyszerűen az iratok őrzésére terjed ki, hanem azok megfelelő prezentálására is, ily módon

formálva a vállalatokról való közgondolkodást, amellett, hogy a Központ intenzíven

kiveszi részét a vállalkozástörténeti kutatások előmozdításában és saját periodikát is

megjelentet. A levéltári szolgáltatásokat (az őrzést, az igény szerinti kutatásokat, a kü-

lönböző szintű és módú feldolgozásokat) profitorientált alapon végzik, ezeket előzetesen még az átadáskor rögzítik, az ettől független tevékenységeket azonban már nonprofit alapon szervezik. A stockholmi archívum olyan Magyarországon is jól ismert cé-

gekkel áll kapcsolatban, mint az Ericson, a H&M, Elektrolux, IKEA, Scania vagy a

Volvo. A H&M esetében például a Központ a céggel kötött szerződés alapján minden

évben megkapja a cég kifutó modelljeinek egy példányát

19

, míg az Ericson esetében – angol nyelven – külön digitális archívumot hoztak létre a vállalat történetének bemutatására.

20 Hasonlóan színvonalas, többéves nemzetközi együttműködés keretén belül

megvalósult projekt a Nobel testvérek cári Oroszországban működő vállalatának történetét bemutató weboldal is

21 vagy a svéd formatervezők szervezetével közösen létrehozott digitális Design Archívum.

22 Az utóbbi fél évtized egyik fontos történése az

e-iratok megjelenéséhez kapcsolódik, miután a Központ a digitális archívumát az audiovizuális anyagok digitalizálásával alapozta meg, egyre inkább előtérbe került a cégek

weboldalainak és a hagyományos vállalati belső kommunikáció formáit felváltó intranet hálózatokon elérhető információk megőrzésének biztosítása is. Részben a svéd, részben a dán események szolgáltak mintául a finn gazdasági levéltárügy intézményrendszerének kialakításánál. 1960-ban alakult meg a finn Gazdasá-

gi Levéltárak Egyesülete (Liikearkistoyhdistys), kifejezetten az információmenedzsment és ennek részeként kezelt iratkezelési kérdések, illetve levéltártudományi problémák és ügyek előmozdítására. Az egyesületnek cégek mellett intézmények (például a 18 http://www.naringslivshistoria.se/Sidhuvudet/Information-in-english/, illetve http://www.naringslivshistoria.se/Bloggare/Teamblogg/Alexanders-blogg/Dates/2015/6/This-is-theCentre-for-Business-History-in-Stockholm/ 19 A H&M céggel való kapcsolatról részletesen lásd GIERTZ-MARTENSON, 2012. 20 http://www.ericssonhistory.com/ 21 http://www.branobelhistory.com/ 22 http://www.swedishdesign.org/