Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Kilátó - Köcze László: Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában
Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában 63 A dán Gazdasági Levéltár munkatársai tehát nem a gazdaság egészére, hanem az egyes gazdasági ágazatokra dolgoztak ki értékelési módszert, amely érdekes ellenpárja a közel egy időben született Minnesota módszernek. 11 Míg az utóbbi vállalja a gazdaság struktúrájának figyelembe vételével az egyes szektorok közötti prioritás felállítását, addig a dánok minden egyes ágazatot – függetlenül azok gazdaságon belüli arányától – egysé- gesen kezelnek, így a csökkenő jelentőségű ágazatok és megszűnő cégek ugyanolyan szerepet játszanak, mint az aktuális húzóágazatok képviselői. A fenti keretrendszeren belül a levéltári értékelést elsődlegesen a vállalatokra dolgozták ki, ugyanakkor a módszer figyelembe veszi a gazdasági egyesületeket és a társadalmi szervezeteket is. 12 A levéltár munkatársai a metódus alapján konkrét vizsgálatokat is végeztek például a dán vas- és fémipar esetében. Az elsődlegesen kvantitatív módszerrel végzett vizsgálat során az ágazat vállalatait alágazatokra bontva, térbeli és időbeli metszetekben vizsgálták, majd az így kapott eredményeket –mátrixba rendezve – vettették össze a levéltár őrizetében lévő fondokkal és iratsorozatokkal, pontosan rámutatva a sorozatok és a kronologikus kereteknél mutatkozó hiányokra és aránytalanságokra. 13 A levéltári értékelés konkrét módszere csak az egyik oldalát jelenti a dán Gazdasági Levéltár működésének, törekvése a professzionális gyűjtemények egyik irányát is jelzi, amely egy általános, nem kellően artikulált „gyűjtés” helyett az elmúlt években egyre inkább a gyűjteményi profil fejlesztését tűzte ki célul. 14 A dán példával szemben Svédországban más intézményi keretek jellemzik a gazdasági és vállalati iratok helyzetét. Még 1957-ben alakult meg a svéd vállalati és gazdasági levéltárosok egyesülete (Naringslivets arkivad-NAL), amely a vállalatok és a gazdasági intézmény képviselői mellett magánszemélyeket is sorai között tudhat. Az egyesület egyik legfontosabb célkitűzése a tényleges vállalati igényekhez igazított – iratkezelési és levéltári programok kialakításával összekapcsolódó – képzések megszervezése volt és maradt napjainkban is. 1986-ban a gazdasági iratokat őrző levéltári intézmé- nyek közötti koordináció elősegítésére külön szervezet jött létre (Naringlivarkivens samarbetsorganisation-NAS), amely 1989-ben a Nemzeti Levéltárral, a svéd munkaadók szervezetével, valamint a gazdasági levéltárosok szervezetével közösen alapítványt hozott létre a regionális gazdasági levéltárak támogatására. 15 A gazdasági iratok ügyében első lépések még a húszas-harmincas években történtek, ekkoriban a téma iránt érdeklődő vállalkozók és gazdaságtörténészek együttesen próbálták meg feltérképezni a meghatározó iparágakban működő vállalatok iratanya- 11 A Minnesota módszer ismertetéséhez lásd K ÖCZE , 2013. különösen 34 – 44. 12 F ODE – F INK , 1997. 76 – 82. 13 Részletesen minderről F INK , 1997. 153 – 157. 14 A dán levéltárosok vizsgálatukat az 1997es glasgowi levéltároskonferencián a „Deaccsessoning: A Solution to Long Term Storage?” szekciójában adták elő. A gyűjteményépítés egyik kulcsfontosságú el eme a deaccessoning fogalmához kapcsolódik. A magyarra nehezen fordítható terminus leginkább „ áll ományból vagy gyűjteményből való kivonásként” értelmezhet ő, amely magában foglalja az adott intézmény kialakított vagy módosított profiljának megfelelően , a felülvizsgált és azzal nem egyező iratanyag más i ntézményeknek való felajánlását, átadását, selejtezését vagy – például ajándék, illetve letét esetén – az e red eti tulajdonosoknak való visszaadását is. 15 SUNDQUIST, 2001. 69–70.
