Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Kilátó - Köcze László: Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában
Köcze László 62 Hogy ilyen eredményes munkát végez a Gazdasági Levéltár az több tényező együttes hatásának tulajdonítható: levéltári oldalról nézve ez elsődlegesen a levéltári gyűjtő- munkán belül a tágabb magánirat-gyűjtés évtizedek óta meglévő hagyományának és deklarált jelentőségének köszönhető, ráadásul a levéltár aktív szereplője a Kulturális Minisztérium által létrehozott magániratok és levéltárak ügyével foglalkozó bizottságnak is. 8 Mindez természetesen nem zárja ki a vállalatok esetében a saját archívum alapításának és fenntartásának lehetőségét, sőt a legnagyobb dán cégekre, ilyenek például a LEGO, a Carlsberg, az A. P. Moller-Maersk csoport vagy a nagyobb dán bankok, főként ez a jellemző. A Gazdasági Levéltár a kapcsolatban áll a vállalati archívumot fenntartó cégekkel, biztosítva, hogy amennyiben a cég nem óhajtja tovább fenntartani a levéltárat az Erhvervsarkivet befogadja azokat. 9 A kapcsolatépítés részét jelenti, hogy a levéltár bizonyos esetekben – átlátható módon – üzleti tevékenységet is végez, az ilyen alapon szervezett szolgáltatások (iratanyag feltárása, évfordulós kiadványok készí- tése stb.) azonban elsődlegesen a későbbi iratgyarapítások realizálásához, mintsem a kizárólagos profitszempontok érvényesüléséhez kapcsolódnak. 10 A többszintű intézményrendszer és az impozáns számok ellenére a gazdasági iratok ügye – elsődlegesen az iratok begyűjtése – számos olyan kérdést hordoz magában, amelyekre a Gazdasági Levéltár munkatársai próbálnak reflektálni. Az aarhusi intézmény hosszú ideig különösebb szelekció nélkül, ajándékként vagy letétként fogadta be a maradandónak értékelt iratanyagokat, a kilencvenes években azonban a hatalmasra duzzadt állomány új anyaggyarapítási és levéltári értékelési koncepció megalkotását igényelte, így született meg a Gazdasági Levéltár munkatársai által kidolgozott „kiterjesztett ágazati” vagy más néven szektoriális értékelési módszer. A szisztematikus dán levéltári értékelés az egyes gazdasági szektorok, illetve ágazatok önálló vizsgálatára épül. Ennek előfeltétele az adott ágazat történeti áttekintése: például statisztikai adatok révén a vállalatok számának időbeli, illetve térbeli jellegzetességének feltárását kell elvégezni. Ezen áttekintés alapján kerül sor a kronológikus, térbeli, strukturális (vállalatnagyság) és társadalmi (például a foglalkoztatottak összeté- tele), illetve egyéb tényezők figyelembevételével az ágazatra jellemző kritériumok meghatározására. Az értékelés folyamatában a következő lépést az iratok azon körének azonosítása követi, amelyek lehetőséget adnak – az előbbiek figyelembevételével – az ágazat jellegzetességeinek, illetve reprezentatív képének dokumentálására, majd ezután a már begyűjtött fondok vizsgálata következik, beleértve ebbe a helyi levéltárak anyagát is. Az ágazat működésének feltárásához szükséges iratok minimális körének definiálása teremt tehát lehetőséget a szisztematikus levéltári értékelésre. Az időigényes elemzés eredménye jelenti a történészekkel való diskurzus alapját, majd a folyamat a korábban meghatározott iratok körének újraértékelésével folytatódik. 8 A megfelelő intézményi keretek olyan programok lebonyolítását is lehetővé teszik, mint a magánlevélt á- rak közös ada tbázisa (Danpa), amely az ország különböző gyűjteményeiben (helyi levéltárak, könyvtárak, szakgyűjtemények, például a Munkásmozgalmi Könyvtár és Levéltár vagy a Folklór Archívum stb.) elh elyezett fondok központi katalógusa. 9 F ODE – F INK , 1999. 63. 10 F ODE – F I NK , 1997. 85.
