Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Kilátó - Köcze László: Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában
Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában 61 tén kívül reked az ismertetésen a brit gazdasági levéltárügy eseményeinek taglalása is, miután erről már külön írásban számoltam be. 6 A háború után 1948-ban magánkezdeményezésre jött létre a Dán Gazdasági Levéltár (Erhvervsarkivet) elődje a második legnagyobb dán városban, Aarhusban. Az intézmény létrehozásában a helyi városvezetés és az Aarhusi Egyetem is aktív szerepet vállalt, bár a szervezőmunka jelentős része Vagn Dybdahl történészre (a Dán Nemzeti Levéltár későbbi igazgatójára) hárult. A levéltár 1963-ban lett az állami levéltári rendszer része, annak külön szervezeti egységeként működik mind a mai napig. A kezdettől fogva hangsúlyozottan kulturális intézményként működő levéltár a gyűjtőmunkáját kizárólag önkéntes alapon szervezi; a jelenleg megközelítőleg hétezer (!) fondot magában foglaló gyűjtemény terjedelme meghaladja az ötvenöt kilométert, ezzel Európa legnagyobb gazdasági levéltárainak egyike. A levéltár a gyűjtés során kezdettől fogva a gazdasági szervezetek minden egyes aspektusára figyelmet fordít, így a gazdaság különbö- ző ágazataiban tevékenykedő vállalatok mellett érdekvédelmi egyesületek, munkaadói érdekképviseletek és iparkamarák anyaga (kb. nyolcszáz szervezeté) egyaránt megtalálható az Erhvervarkivet őrizetében. Bár mennyiségileg kevesebb (kb. kétszázötvenháromszáz fond), de legalább olyan fontos része az intézménynek a magánszemélyek iratanyaga is: elsődlegesen vállalkozók, illetve gazdasági szakemberek hagyatékát őrzi a levéltár. A levéltárhoz tartozik a megalapozott gyűjtőmunka előfeltételét biztosító könyvtár is, amel megközelítőleg százezres nagyságrendű. A könyvtár a levéltári és történeti szakmai kiadványok mellett kezdettől fogva gyűjti a prospektusokat, katalógusokat és egyéb céges kiadványokat is, megfelelően értékelve azok jelentőségét a gazdaság működésének dokumentálása terén. Már a levéltár létrehozásánál is fontos szerep há- rult az Aarhusi Egyetemre, a kapcsolat ma is élő a levéltár és az egyetem között, mégpedig a levéltár munkatársainak oktatásba való bevonásával. Az Erhvervsarkivet minden évben évkönyvet jelentet meg, amely vállalkozástörténeti tanulmányokat, illetve a levéltár őrizetében lévő iratanyagok ismertetőit is közli. 7 Gazdasági iratokat nem kizá- rólag az Erhvervsarkivet gyűjt, igen fontosak a helyi levéltári intézmények is. Ezek száma megközelítőleg négyszázra tehető, ugyanakkor az aarhusi intézmény központi koordináló szerepe és a levéltárak közötti munkamegosztásban elfoglalt helye megkérdőjelezhetetlen. 5 Az utóbbi két évtized német eseményei kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Németországban a területi gazdasági levéltárak hálózata bővült ki jelentősen: 1993ban Lipcsében, 2005ben Wolfenbüttelben, 2008ban Hamburgban, 2009ben Berlinben, Erfurtban és Emdenben jöttek létre részben kamarai, részben alapítványi fenntartású gazdasági levéltárak. A német helyzetre újabb összefoglaló: E LLERBROCK , 2014. – Fontos eredmény a német Válla lkozástörténeti Társaság (Gesellschaft für Unternehmensgeschichte) a Gazdasági Levéltárosok Egyesülete (Vereinigung deutscher Wirtschaftsarchivare), illetve az Institut für bankhistorische Forschung által létrehozott, a német, az osztrák és svájci területe n működő gazdasági l evéltárak online katalógusa: http://www.wirtschaftsarchivportal.de/. A svájci és liechtensteini gazdasági levéltárakhoz lásd még a baseli Schweizerische Wirtschaftsarchiv és a Svájci Levéltári Egyesület gazdasági levéltári részlegének közös projektjeként létrehozott, folyamatosan bővülő adatbázist: http://www.archeco.info/en/login/home/ 6 K ÖCZE , 2015. 7 F INK – J ANSEN , 2007.
