Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. szám - Forrás és érték - Erdélyi Szabolcs: AZ MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltárában őrzött műszaki iratok forrásértéke

Erdélyi Szabolcs 56 amit savmentes dobozokban helyeztünk el. 123 csomó utca, házszám szerint rendezett, 24 csomó vegyes tervtöredékeket tartalmazott, 40 csomóban a közintézményekre

vonatkozó terveket gyűjtötték. A munka végeztével excel táblázat készült a következő oszlopokkal: dobozszám, tervszám, cím, egykorú utca, házszám rendezéskori utca, házszám dátum. A kialakított sorozatok: közművek, lakóépületek, lakótelepek, középületek. A lakótelepek épületeinek azonosítása jelentette a legnagyobb problémát. A lakó-

telepek utcái ugyanis csak az épületek elkészülte után kaptak nevet, a házak eszerinti

házszámot. Esztergomban az Aranyhegyi lakótelep a legbonyolultabb építési történetű, hisz házai az 1950-es évek közepétől az 1960-as évek második feléig épültek. Egyegy rész építése is több ütemben – a két ütem közben gyakran jelentős változtatásokkal – épült. Ez talán az építési technológiának vagy az anyagi források ütemezésének,

szűkösségének köszönhető. Ennél egyszerűbbek a ’80-as évek lakótelep-építkezései,

amikor a lakótelep részeit gyors egymásutánban változtatás nélkül, az eredeti koncepció szerint húzták fel (Budai lakótelep, Béketéri lakótelep, Bánomi lakótelep). A gyorsaságban közrejátszhatott a házgyári technológia. Az épületek azonosítását a meglévő

vagy épülőfélben lévő házakat, határoló utcákat is feltüntető beépítési terv teszi lehetővé. Ennek hiányában – ha rendelkezésre áll – az organizációs terv is használható, de

van, mikor a külső közművekhez való csatlakozást ábrázoló tervrajzok segítenek az

épület beazonosításában. Alaprajzokat találunk az ingatlanértékesítések sorozatban is. Egy-egy jelentős műemlék épület felújítási anyaga is nagyobb mennyiségű tervanyagot jelenthet. Ez több különböző tervfajtát foglal magában, amelyek tervrajzai – főleg az alaprajz, metszetek vonatkozásában – gyakran átfedik egymást. Az aktuális állapotról felmérési tervek készültek, ehhez fényképfelvételeket is készíthettek és épülettörténeti kutatást is végezhettek. A felújításra, hasznosításra tanulmánytervek készültek. Az átalakítást, felújítást megelőzően statikai, faanyagvédelmi szakvéleményeket

kértek, ezekhez is készülhettek fényképfelvételek. Ezt követte az engedélyezési, majd a

kiviteli terv. Koránt sem biztos azonban, hogy a tervezett felújítás megvalósult. Példaként említem a Deák Ferenc u. 1–3. épületet, az Obermayer házat, amely 1767-ben barokk stílusban épült és 1934–1944-ben az esztergomi polgármesterek otthona volt. A Bazilika körül lévő térrel, a Várheggyel kapcsolatosan is több terv keletkezett.

Köztük megtalálhatók a Sötétkapu mellett a Bazilika elé felvezető kőlépcső, vagy a Bazilika melletti ivókút terve. Sokszor felmerülő probléma volt a Sötétkapu két oldalán

lévő pincerendszer szigetelése és hasznosítása. Különböző évekből fennmaradt megvalósult és tervezőasztalon maradt tervrajzok is találhatók ebben a gyűjteményben éppúgy, ahogy a Bazilika előtti tér kertészeti tervei is. A pincerendszer vízszigetelésére,